A munkaszüneti nap alapvetően munkavégzés alóli mentességet jelent, de vannak esetek amikor a társadalmi közszükségletek, illetve speciális esetek megkövetelik, hogy ezeken a napokon is dolgozzanak munkavállalók.
A Munka Törvénykönyve meghatározza, hogy mely napok a munkaszüneti napok. E szerint munkaszüneti nap: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26.
Mikor osztható be rendes munkaidő?
Munkaszüneti napra rendes munkaidő az alábbi esetekben osztható be:
- a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben
- az idényjellegű (mezőgazdaságban pl. betakarításkor)
- a megszakítás nélküli: megszakítás nélküli a munkáltató tevékenysége amikor naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel a munkavégzés és társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul (pl. távhő szolgáltatás, vízszolgáltatás) vagy a termelési technológiából adódó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható
- a társadalmi közszükségletet kielégítő (például egészségügy, energiaellátás, közlekedés, légiirányítás, katonaság, közbiztonság), vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén
- külföldön történő munkavégzés során
De mikor minősül a munkáltató vagy a munkakör rendeltetése folytán munkaszüneti napon is működőnek? Nos a törvény ezt is meghatározza:
- ha a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján (pl. kirakodóvásár, piac, szálloda), vagy
- baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá vagyonvédelem érdekében kerül sor (pl. katasztrófavédelem, biztonsági őr).
Amennyiben a munkaszüneti nap vasárnapra esik, úgy az is munkaszüneti napnak minősül a pótlékok tekintetében.
Mely esetben lehet elrendelni rendkívüli munkavégzést?
A fentiek alapján, amennyiben a dolgozónk rendes munkaidőben beosztható a munkaszüneti napra, akkor számára rendkívüli munkaidő is elrendelhető. Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.
Hogyan járjunk el egyenlőtlen munkabeosztás esetén?
A munkanap fogalma fontos lehet munkaszüneti nap esetében is. A munkanap a naptári nap, vagy megszakítás nélküli 24 óra, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható. Itt egy fontos szabályt kell figyelembe venni: ha a munkaidőt úgy is beoszthatjuk a munkavállalónknak, hogy a munkaidő kezdete és vége különböző naptári napokra esik, akkor a 7 és 22 óra közötti tartamot kell munkaszüneti napnak tekinteni.
Alap esetben tehát egyértelmű, hogy például az október 23-a 0-24 óráig tekinthető munkaszüneti napnak és ezen belül bármilyen a beosztása, munkaszüneti napon történő munkavégzésről beszélünk.
De mi a helyzet akkor, ha például a munkavállaló egyenlőtlen munkaidő beosztásban dolgozik, a munkanap 09 órától kezdődő 24 óra, és a beosztása szerint október 22. 09:00 – október 23. 09:00 között dolgozik? Nos ebben az esetben a fenti szabály alapján nem 9 óra lesz a munkaszüneti napi munkavégzése, hanem a 7-9 közötti intervallum, azaz két óra.
Professzionális bérszámfejtés, Outsourcing.
BérPortál – www.berportal.hu-Minden jog fenntartva
