A Munka Törvénykönyve előírja, hogy a munkáltató kötelessége a munkaidő nyilvántartás vezetése, ugyanakkor a jogszabály elég szűkszavúan határozza meg a munkaidő nyilvántartás tartalmát és formáját, a kötelezettségek megszegéséhez viszont – a tapasztalatok szerint – szigorú szankciók kapcsolódnak.
Ki vezesse a nyilvántartást, és az mit tartalmazzon?
A munkáltató felelősséggel tartozik azért, hogy a nyilvántartás tényszerű, valós, naprakész és teljes körű adatokat tartalmazzon, ezen kötelezettség elmulasztásáért nem okolhatja a munkavállalót. Ennek megfelelően a munkáltató köteles nyilvántartani
- a rendes és a rendkívüli munkaidő,
- a készenlét,
- a szabadság,
- és a megállapodás alapján teljesített rendkívüli munkaidő időtartamát.
Nem kell nyilvántartani annak a munkavállalónak a munkavégzési idejét, aki a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni (vezető állású, kötetlen munkarendű munkavállaló). Fontos ugyanakkor, hogy ebben az esetben is rögzíteni kell a szabadságokat és távolléteket.
A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból a törvényben előírtak megtartására egyértelmű következtetést lehessen levonni.
A munkaidő beosztás
Fontos dokumentum a munkaidő beosztás is. A munkaidő-beosztás azt tartalmazza, hogy a munkavállalónak mely napon, milyen időponttól meddig kell dolgoznia. Ezért nem elegendő naponta csupán a munkával eltöltött időt feltüntetni, hanem a munkavégzés kezdetét és befejező időpontját is vezetni kell. A nyilvántartás vezetése során a beosztáshoz képest végrehajtott változtatásokat, példának okáért a munkavállaló kérésének megfelelő műszakcserét, az engedélyezett távollét megállapodáson alapuló ledolgozását is megfelelően dokumentálni kell. Ebből megállapítható a bérszámfejtés számára, hogy az adott munkával eltöltött idő rendes-, vagy rendkívüli munka, kell e számfejteni különböző pótlékokat.
Mi számít munkaidőnek?
Sokszor felmerül a kérdés, hogy mi tartozik bele a munkaidőbe. A munkaidő a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, amelybe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartamát is. Ilyen lehet például a védőruha felvétele, vagy munka után a munkaterület átadása a következő műszakra érkező dolgozónak. Nem számít azonban a munkaidőbe, a munkahelyre való utazás ideje, vagy például ha a munkavállaló a munkaidő kezdete előtt fél órával bemegy a munkahelyére és privát célból internetezget, beszélget.
A beléptető rendszer megfelelő?
Széles körben elterjedt a cégek esetében az úgynevezett beléptető rendszerek alkalmazása. Ezek a rendszerek munkaidő nyilvántartás tekintetben általában önmagukban nem használhatóak, ez esetben nem tudható, hogy a be- és kilépés között mennyi volt a munkával eltöltött idő. Ezért helytelen minden olyan „jelenléti ív” minta is, amely csupán a munkahelyre való érkezést és az onnan való távozást tünteti fel.
Az elvégzett munka időtartamának a feltüntetésére azért is szükség van, mert ebből – és a jelenlét adataiból – megállapítható a pihenőidőre vonatkozó rendelkezések betartása.
A jogszabályoknak megfelelő nyilvántartás vezetése alapvető fontosságú – nemcsak a munkaidő beosztás szabályai betartásának alátámasztására -, hanem a jövedelmek helyes és precíz elszámolása érdekében is.
BérPortál – www.berportal.hu-Minden jog fenntartva
