Mikor kell a munkavállalónknak munkabére mellett műszakpótlékot is fizetnünk?
Előfordulhat, hogy egy adott hónapban a munkaidőt nem mindig ugyanabban az időpontban kezdi meg munkavállalónk és ilyenkor bizonyos törvényi feltételek teljesülése esetén műszakpótlékra lesz jogosult. De mikor is van ez így?
Ha a dolgozónk beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, akkor részére a 18:00 és 6:00 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30% mértékű műszakpótlék jár.
De mikor kell a változást rendszeresnek tekinteni? A változást rendszeresnek kell tekinteni akkor, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. Figyeljünk arra, hogy a rendszeresség vizsgálatánál fő szabály szerint a munkaidő-beosztással érintett időszakot kell figyelembe vennünk!
Legyünk figyelemmel arra, hogy a műszakpótlékra való jogosultság feltételeit minden hónapban, minden dolgozónkra külön-külön kell megvizsgálnunk.
A délutáni és az éjszakai műszakban, valamint a megszakítás nélküli munkarendben történő munkavégzésre vonatkozóan külön bérpótlékot nem határoz meg a Munka Törvénykönyve. Jó, ha tudjuk, hogy bár a törvény ezt a típusú a bérpótlékot műszakpótléknak nevezi, azonban az erre való jogosultságnak nem feltétele, hogy dolgozónk több műszakos munkarendben végezzen munkát.
Nézzük meg mindezt egy példán keresztül is!
PÉLDA:
A dolgozónk napi munkaideje 8 óra.
Havibére: 250.000 Ft.
2020. május hónap minden munkanapján hétfőn és kedden 11:40 és 20:00 között (ez 8 munkanap összesen), míg szerdától péntekig 7:40 és 16:00 között (ez 12 munkanap összesen) végez munkát.
Ebben a hónapban a munkanapok száma összesen: 20 nap.
Láthatjuk, hogy a munkanapok legalább 1/3-a esetében eltér a dolgozónk beosztás szerinti munkaideje, és a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább 4 óra eltérés van, ezért a 18:00 és 06:00 közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén megilleti a harminc százalékos mértékű műszakpótlék.
Így ez esetben a dolgozónk jogosult 18:00 és 20:00 között összesen 16 óra műszakpótlékra.
Nézzük hát a számításokat!
A Munka Törvénykönyvében rögzített pótlékalap osztószámát így kell meghatároznunk:
- általános teljes napi munkaidő esetén 174 óra
- rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a 174 óra arányos része.
1 órára járó pótlékalap meghatározásakor 174 lesz az osztószám, tekintettel arra, hogy dolgozónkat az általános napi teljes munkaidőben foglalkoztatjuk.
Tehát 250.000 Ft / 174 óra = 1.437 Ft lesz a műszakpótlék 1 órára eső egységdíja.
A 30 %-os mértékű műszakpótlék számítása így fog kinézni a példánk esetében:
(250.000 Ft / 174 óra) * 30% * 16 műszakpótlék óra = 6.898 Ft
Tehát dolgozónknak 6.898 Ft műszakpótlék is jár a havi alapbére mellett.
Abban az esetben ha ugyanezen dolgozónk minden munkanapján 11:40-től 20:00-ig dolgozik, akkor részére nem jár műszakpótlék, mert nem áll fenn az a feltétel, hogy a munkaidő kezdete rendszeresen változik.
Előfordulhat olyan eset is, amikor is a dolgozónk munkaszüneti napon dolgozik úgy, hogy fennáll a műszakpótlék teljesüléséhez szükséges összes feltétel. Ilyen esetben a műszakpótlékon túl, természetesen jár számára a munkaszüneti napra járó pótlék is.
BérPortál – www.berportal.hu-Minden jog fenntartva
