A közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalóknál a szabadság számítása eltér a sima munkavállalókra vonatkozó Munka törvénykönyve által szabályozottaktól.
Az alábbiakban a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény segítségével nézzük meg, hogyan alakul a közszférában foglalkoztatott munkavállalók szabadsága.
Közalkalmazotti alapszabadság
A közalkalmazottat közalkalmazotti jogviszonyban
a) az „A”, „B”, „C” és „D” fizetési osztályban évi húsz munkanap,
b) az „E”, „F”, „G”, „H”, „I”, „J” fizetési osztályban és a felsőoktatási intézményben az oktatói, kutatói, tanári és más munkakör betöltése esetén évi huszonegy munkanap alapszabadság illeti meg.
Pótszabadság
A közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság jár. Azonban 1. fizetési fokozatban lévő közalkalmazottat e címen pótszabadság még nem illeti meg.
Jó ha tudjuk, hogy a magasabb vezető megbízású közalkalmazottat évi tíz munkanap, a vezető megbízásút évi öt munkanap pótszabadság illeti meg.
Pedagógusok pótszabadsága
A bölcsődékben, mini bölcsődékben, a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben, a felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban a nevelő, nevelő-oktató, oktató munkát, pedagógiai szakszolgálati tevékenységet végző közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg. Figyeljünk arra, hogy ebből legfeljebb tizenöt munkanapot vehet igénybe a munkáltató nevelő, nevelő-oktató, oktató, illetve a neveléssel, oktatással, pedagógiai szakszolgálati tevékenységgel összefüggő munkára. Az oktatással és neveléssel kapcsolatos munkák körét végrehajtási rendelet állapítja meg.
A gyermekvédelmi szakellátási intézményekben, javítóintézetekben jogszabályban meghatározott pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg.
A pótszabadságból legfeljebb tizenöt munkanapot vehet igénybe a munkáltató
a) a gyermekekkel, fiatal felnőttekkel való közvetlen, egyéni és csoportos foglalkozás vezetésére, fejlesztés és oktatás tartására,
b) a gyermekek, fiatal felnőttek és a velük kapcsolatos intézkedések meghozatala, a számukra nyújtott ellátások meghatározása szempontjából jelentőséggel bíró személyek személyiségállapotának vizsgálatára, pedagógiai megfigyelések és családgondozási, utógondozási feladatok végzésére, és
c) az a) és b) pontban foglalt tevékenységgel összefüggő feladatok ellátására.
A bölcsődékben, mini bölcsődékben jogszabályban meghatározott pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadságból legfeljebb tizenöt munkanapot vehet igénybe a munkáltató nevelő, nevelő-oktató, illetve a neveléssel-oktatással összefüggő feladatok ellátására.
Egészségkárosító kockázatok között dolgozók pótszabadsága
A föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát töltő munkavállalót évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg. Ha a közalkalmazott ilyen munkahelyen legalább öt évet eltöltött, évenként tíz munkanap pótszabadságra jogosult.
A jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül, az előző bekezdésben meghatározott pótszabadság, tehát évenként tíz munkanap megilleti azt a közalkalmazottat is, akit rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve, hogy az egyik kockázat nem ionizáló sugárzással függ össze.
Az apák pótszabadsága
Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.
A pótszabadság a közalkalmazottat alapszabadságán felül – az alábbi két eset kivételével- egyszerre többféle jogcímen is megilleti.
- A fizetési fokozathoz kapcsolódó és a munkakör alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű pótszabadság jár.
- A munkakör és a beosztás alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű pótszabadság jár.
Nézzünk most egy gyakorlati példát.
Tételezzük fel, hogy dolgozónk a közalkalmazotti jogviszonyban a besorolás szerint a A/1-be tartozik és van két gyermeke: egy három és egy öt éves.
Mivel „A” fizetési osztályba tartozik ezért a Kjt. szerint az alapszabadsága évi 20 munkanap, mivel az „1”-es fizetési fokozatba tartozik, ezért pótszabadságra nem jogosult. A Munka törvénykönyve alapján azonban a két gyerek után még négy munkanap pótszabadság jár évente neki. (20 nap alapszabadság, +4 nap pótszabadság)
Ha viszont ugyanez a dolgozó A/2-be tartozna, akkor az alapszabadság ugyanúgy marad évi 20 munkanap, de a kettes fizetési fokozat miatt már két munkanap pótszabadságra is jogosult és a Munka törvénykönyve szerint a két gyerek után ugyan úgy, még négy munkanap pótszabadság is jár neki évente. (20 nap alapszabadság+ 2 nap pótszabadság a fizetési kategória alapján+ 4 nap pótszabadság a gyerekek után).
BérPortál – www.berportal.hu – Minden jog fenntartva
