A szabadság egy része alapszabadság, más része pedig pótszabadság. Ezek mértéke más-más tényezőktől függ. Természetesen nem újdonság, hogy munkavállalóinknak minden naptári évben szabadságot kell adnunk, melyet több tényező is befolyásol.
Alapszabadság
Kezdjük hát az alapszabadsággal. Az alapszabadság minden munkavállalót megillet és ennek mértéke alapesetben húsz munkanap. Tehát munkavállalóinknak egy évben 20 munkanap szabadság jár.
Többfajta pótszabadság is létezik. Ha valakinek pótszabadság is jár, akkor fontos tudnunk, hogy az illető éves szabadsága az alapszabadság és pótszabadság összegéből fog kikerekedni.
Na, de nézzük, hogy milyen pótszabadságok is léteznek, milyen esetben kell munkavállalóinknak pótszabadság címén az alapszabadságon felül további szabadságot biztosítanunk.
Életkortól függő pótszabadság
A munkavállalónak
a) huszonötödik életévétől egy,
b) huszonnyolcadik életévétől kettő,
c) harmincegyedik életévétől három,
d) harmincharmadik életévétől négy,
e) harmincötödik életévétől öt,
f) harminchetedik életévétől hat,
g) harminckilencedik életévétől hét,
h) negyvenegyedik életévétől nyolc,
i) negyvenharmadik életévétől kilenc,
j) negyvenötödik életévétől tíz munkanap pótszabadság jár.
Ehhez fontos tudnunk, hogy a hosszabb tartamú pótszabadság a munkavállalónak abban az évben jár először, amelyben a fentiekben meghatározott életkort betölti.
Gyermekek után járó pótszabadság
További pótszabadsággal kell számolnunk abban az esetben, ha a munkavállalónknak van tizenhat évesnél fiatalabb gyermeke. Ez esetben szintén megilleti őt pótszabadság, mégpedig a következők alapján:
a) egy gyermeke után kettő,
b) két gyermeke után négy,
c) kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár.
Fontos, hogy figyelembe vegyük azt, hogy ha a munkavállalónknak fogyatékos gyermeke lenne, akkor a fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő fentiekben említett gyermekek után járó pótszabadság mértéke.
A fentiek számításánál jó, ha tudjuk, hogy a pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.
Újdonsült apáknak járó pótszabadság
Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Ez esetben a munkaadónak nincs mérlegelési lehetősége e típusú pótszabadság kiadásánál, annak időpontját a munkavállaló jogosult meghatározni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.
Fiatal munkavállaló számára járó pótszabadság
A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, egészen a tizennyolcadik életévének betöltéséig.
Speciális munkakörhöz kapcsolódó pótszabadság
Ez egy speciális előírás, hogy a föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadságot kell biztosítanunk.
Speciális életkörülményhez kapcsolódó pótszabadság
A munkavállalónak, ha
a) megváltozott munkaképességű,
b) fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy
c) vakok személyi járadékára jogosult évenként öt munkanap pótszabadság jár.
Jó, ha tudjuk, hogy a Munka Törvénykönyve nem csak a szabadság mértékét fektette le, hanem azt is, hogy miképp adjuk ki a szabadságot. Ez esetben van mozgástere és van korlátja is mind a munkavállalóknak, mind a munkaadónak.
BérPortál – www.berportal.hu – Minden jog fenntartva
