A munkáltatóknál gyakran felmerül olyan igény, hogy gazdasági érdekük védelmében korlátozni kívánják a munkavállalójuk munkaviszony megszűnése utáni elhelyezkedését. Ennek célja leggyakrabban, hogy a dolgozó ne versenytárshoz menjen el, illetve a munkavállaló maga se jelentsen később konkurenciát. Az ilyen korlátozásokat a Munka Törvénykönyve a versenytilalmi megállapodás keretében teszi lehetővé a munkáltató által fizetett megfelelő ellenérték fejében. Mi a megfelelő ellenérték a versenytilalmi megállapodás esetén?
A versenytilalmi megállapodás
A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt köteles tiszteletben tartani a munkáltató jogos gazdasági érdekét. Ha a dolgozó a munkaviszonya alatt a munkáltatójával konkurens másik munkáltatónál is munkaviszonyt létesít, vagy a versenytárssal más hasonló jogviszonyra lép (pl. megbízás), akkor ezzel megsérti ezt a kötelezettségét. Az ilyen kötelezettségszegés a munkaviszony megszüntetéséhez is vezethet.
Ugyancsak sértheti a munkáltató gazdasági érdekeit, ha a munkavállaló olyan másik gazdasági társaságot alapít és működtet, amely tevékenységében a munkáltató versenytársa. Bizonyos esetekben még a versenytárs vállalkozásban való részesedés megszerzése is beleütközhet a munkavállaló fenti kötelezettségébe.
A munkaviszony megszűnése után azonban alapesetben a volt munkavállalónak már nincs olyan kötelezettsége, ami akadályozza, hogy a munkáltató versenytársának dolgozzon, vagy maga is versenyezzen a volt munkáltatóval.
A Munka Törvénykönyve viszont lehetővé teszi, hogy megállapodással a felek a munkaviszony megszűnése utáni időszakra is biztosítsák, hogy a dolgozó ne sérthesse a munkáltató jogos gazdasági érdekeit. Erre szolgál a versenytilalmi megállapodás.
Fontos, hogy a felek a köztük fennálló munkaviszony alatt és arra tekintettel köthetnek versenytilalmi megállapodást. Amennyiben a munkavállaló és a munkáltató a munkaviszony megszűnése után kötnek olyan megállapodást, melynek célja a munkavállaló meghatározott gazdasági tevékenységtől való tartózkodása, akkor ez nem minősül a Munka Törvénykönyve szerinti versenytilalmi megállapodásnak. Az ilyen megegyezést a Polgári Törvénykönyv szabályai alapján kell értékelni.
A versenytilalmi megállapodás tartalma
A versenytilalmi megállapodásban a felek abban állapodnak meg, hogy a munkaviszony megszűnését követően a munkavállaló nem tesz olyat, ami a munkáltató jogos gazdasági érdekét sérti vagy veszélyezteti. A megállapodás maximális időtartama 2 év, azaz legfeljebb a munkaviszony megszűnésétől számított 2 évre vonatkozóan korlátozhatják a munkavállaló konkurens magatartását. A megállapodást minden esetben írásba kell foglalni.
Alapvetően a feleken múlik, hogy a megállapodásukban meghatározzák, hogy mit tekintenek a munkáltató jogos gazdasági érdekét veszélyeztető tevékenységnek. A megállapodásban foglalt korlátozások vonatkozhatnak például meghatározott tevékenységi körre, szakterületre, pozíciók betöltésére vagy akár földrajzi területre. A megállapodás tilthatja a versenytársnál való bármilyen elhelyezkedést, valamint a munkáltatóval konkuráló saját vállalkozás elindítását, folytatását is. Meghatározott, a munkáltató jogos gazdasági érdekeit sértő magatartások is tilalmazhatóak, például a munkáltató dolgozóinak rábírása a munkaviszonyuk másik állás reményében történő megszüntetésére.
Fontos az is, hogy a megállapodásban tilalmazott magatartásokat ne szükségtelenül tágan határozzák meg. A korlátozásokat úgy kell meghatározni, hogy a munkáltató gazdasági érdekeit védje, de a munkavállalót szükségtelenül és méltánytalanul ne korlátozza a jövedelemszerzésben. Feltétel az is, hogy a megállapodás ne korlátozza a piaci versenyt túlzott és szükségtelen mértékben.
A versenytilalom ellenértéke
A versenytilalmi megállapodás teljesítéséért a munkáltató köteles ellenértéket fizetni a munkavállalónak. A feleknek a megállapodásban az ellenértékről is meg kell egyezniük.
A Munka Törvénykönyve szerint az ellenérték nem lehet kevesebb, mint a versenytilalommal érintett időszakra irányadó munkabér egyharmada. Ez azonban nem jelenti feltétlenül, hogy ha ezen összeget az ellenérték eléri, az már biztosan megfelelő ellenértéknek minősül.
Az ellenérték akkor tekinthető megfelelőnek, ha arányos azzal a korlátozással, amilyen mértékben a tilalom akadályozza a munkavállalót újabb munkaviszony létesítésében, kiemelt figyelemmel a munkavállaló képzettségére, gyakorlatára. Így az ellenérték megfelelőségét csak az adott konkrét esetben, a korlátozás tényleges mértékének ismeretében lehet megállapítani. Szélsőséges esetben, széleskörű korlátozás esetén nem lehetetlen a munkabér teljes összegéhez közel lévő versenytilalmi ellenérték sem.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A megbízható jogi képviselő
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
(1) 266-6621
www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu
Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest
BérPortál – www.berportal.hu – Minden jog fenntartva
