A megbízási szerződés az egyik legváltozatosabb szerződéstípus, amelyet sokféle feladat ellátására lehet használni. Éppen ezért a megbízási szerződéssel gyakran lehet találkozni a mindennapokban. Melyek a megbízási szerződések legjellemzőbb vonásai? 5 dolog, amit mindenképpen tudni kell a megbízási szerződésről.
1. A MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS VALAMELY FELADAT ELLÁTÁSÁRA SZÓL
A megbízási szerződés lényege, hogy a megbízó meghatározott feladat ellátásával bízza meg a vele szerződő megbízottat.
A megbízott által ellátandó feladat sokféle lehet. A megbízás nagyon gyakran arra irányul, hogy a megbízott a megbízójának valamely ügyét lássa el. Ez gyakran együtt jár a megbízó képviseletével is, azaz a megbízott a megbízó helyett és nevében eljárva látja el az ügyet. Ennek legtipikusabb példája a perbeli képviseletre szóló ügyvédi megbízás.
A megbízás az adott ügyben való képviseleten kívül vonatkozhat más tevékenységekre, feladatokra is. Például megbízás adható könyvelésre, adótanácsadásra, valamely tisztség viselésére, oktatási tevékenységre.
2. NEM GARANTÁLJA AZ EREDMÉNYT
A megbízási szerződésben a megbízott nem egy előre meghatározott eredmény elérését vállalja, hanem a szerződésben meghatározott feladat ellátását. Ez az egyik legfontosabb különbség a megbízási és a vállalkozási szerződés között.
Vállalkozás esetén a vállalkozó a szerződésben meghatározott eredmény elérését vállalja, például egy épület felépítését. A megbízott viszont a rábízott feladat gondos ellátására köteles, és nem felelős a megbízó által várt eredmény esetleges elmaradásáért. Kivételt képez, ha az eredmény a megbízottnak felróható okból marad el.
Természetesen nem kizárt, hogy az általános szabályoktól eltérően a megbízási szerződésben a megbízott az eredményre vonatkozóan is kötelezettséget vállaljon. Ebben az esetben már nem klasszikus megbízásról beszélünk, hanem az eredmény tekintetében a vállalkozással vegyes megbízási szerződésről.
3. A MEGBÍZÁSI DÍJ AZ EREDMÉNYTŐL FÜGGETLENÜL JÁR
A megbízott a rábízott feladatot rendszerint megbízási díj ellenében látja el. Ugyanakkor nem kizárt az ingyenes megbízás sem.
A megbízási díj akkor jár a megbízottnak, amikor a megbízást teljesítette, azaz az ügyet, feladatot ellátta, befejezte. A felek megállapodhatnak úgy is, hogy a díjazás akár előre vagy a feladat egyes részeinek ellátása után több részletben jár.
Előfordulhat, hogy a szerződés a megbízás teljesítése előtt szűnik meg, például felmondás miatt. Ilyenkor a megbízott a megbízási díjnak tevékenységével arányos részére jogosult.
Mivel a megbízás teljesítése nem egy meghatározott eredmény elérését jelenti, ezért a díjazás akkor is jár a megbízottnak, ha eljárása nem vezetett eredményre. Nem jár viszont díjazás, ha az eredmény a megbízottnak felróható okból maradt el. Az sem kizárt, hogy úgy állapodjanak meg a felek, hogy a megbízási díjat vagy annak egy részét csak az eredmény elérése esetén köteles kifizetni a megbízó.
4. UTASÍTÁSI JOG
A megbízónak széleskörű utasítási joga van a megbízottal szemben. Az utasítások lehetnek általános jellegűek, de vonatkozhatnak pontosabban meghatározott cselekvésre, eljárásra is.
A megbízott köteles az utasításokat betartani. Az utasítástól akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód.
Előfordulhat, hogy a megbízó olyan utasítást ad a megbízottnak, ami a feladat ellátása szempontjából nem célszerű vagy nem szakszerű. Ilyenkor a megbízott köteles erre a megbízóját figyelmeztetni. Ha a megbízó ennek ellenére az utasítást fenntartja, akkor a megbízott a feladatot a megbízó kockázatára elláthatja, vagy pedig a szerződést felmondhatja, illetve attól elállhat.
Minden esetben köteles viszont a megbízott megtagadni az utasítás teljesítését, ha az utasítás végrehajtása jogszabályt vagy hatósági határozatot sértene, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.
5. A MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS FELMONDÁSA KÁRTÉRÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGGEL JÁRHAT
A megbízást bármelyik fél megszüntetheti felmondás útján, akár azonnali hatállyal is. Ugyanakkor a megbízónak ügyelni kell arra, hogy alapos ok nélküli felmondása esetén köteles megtéríteni a megbízottnak a felmondással okozott kárt.
Ez azt jelenti, hogy alapos indok nélküli felmondás esetén a megbízott akár követelheti a megbízási díjának kifizetését is, ha ezen összegtől a felmondás miatt esett el. Kivételt képez, ha a megbízó a megbízott szerződésszegése miatt – azaz alapos okból – mondja fel a szerződést. Ilyenkor nem kell az okozott kárt megtérítenie.
A megbízást a megbízott is felmondhatja. Viszont, ha a felmondása alkalmatlan időre esik, és ebből a megbízójának kára származik, akkor a megbízott is köteles e kárt megtéríteni.
Ebben az esetben is kivétel, ha az alkalmatlan időre eső felmondás oka a megbízó szerződésszegése.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
– – – – – – – – – –
A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!
BérPortál – www.berportal.hu-Minden jog fenntartva
