Dolgozóink mikor lehetnek jogosultak munkabérük mellett műszakpótlékra? Cikkünkben a műszakpótlék jogosultsági feltételeit és elszámolásának szabályait foglaljuk össze!
Előfordulhat, hogy egy adott hónapban a munkaidőt nem mindig ugyanabban az időpontban kezdi meg munkavállalónk és ilyenkor előfordulhat, hogy műszakpótlékra lesz jogosult. De mikor is van ez így?
Amikor dolgozóink beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, akkor a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalékos mértékű műszakpótlék jár.
A Kúria 11/2019. számú munkaügyi elvi határozata (Kúria Mfv. III. 10.206/2018) segít abban, hogyan is értelmezzük helyesen a Munka Törvénykönyve műszakpótlékra vonatkozó szabályát.
A műszakpótlékra vonatkozó szabályok
A törvény pontosan meghatározza azt, hogy mit értünk a rendszeres változás alatt. A változást rendszeresnek kell tekintenünk a műszakpótlék elszámolhatósága tekintetében, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér. A törvény további feltételként határozza meg, hogy a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra különbség legyen.
A törvény szövege így szól:
„141. § (1) A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.”
A jogalkotó a két feltételt a „valamint” szóval kapcsolta össze, ami azt jelenti, hogy két független feltételről van szó, melyek együttes fennállása eredményezi a változás rendszerességét. Az első feltétel azt írja elő, hogy az adott hónapban a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltérő kell, hogy legyen. Ettől függetlenül, az első feltételben foglalt elemekre tekintet nélkül kell megállapítani, hogy az adott hónapban a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között van-e legalább négy óra eltérés. A második feltételnél pedig a legkorábbi és a legkésőbbi időpontnak van jelentősége.
Minden hónapban csak egyetlen legkorábbi és egyetlen legkésőbbi időpont lehetséges. A törvény szerint e két időpont között kell megvizsgálni az eltérés mértékét, és ha ez eléri a négy órát, úgy a második feltétel teljesül. Annak nincs jelentősége, hogy az adott hónapban megállapítható legkorábbi és legkésőbbi időpont egyébként hány munkanapon valósul meg, mivel az előfordulás gyakoriságára nincs követelmény a jogszabály szövegében. Amennyiben a jogalkotó csak az egyharmad időn belüli négy órás eltérést kívánta volna bérpótlékkal ellentételezni, úgy ennek megfelelően kellett volna a jogszabály szövegét alakítania.
Rendszeres változás
A Kúria okfejtését figyelembe véve a „rendszeres változás” feltételének a vizsgálata során az alábbiakat kell figyelembe vennünk:
- Meg kell határoznunk azt, hogy az adott hónapban a beosztása alapján hány munkanapot dolgozott a munkavállalónk.
- Ki kell számolnunk, hogy ezeknek a munkanapoknak mennyi az egyharmada.
- Meg kell néznünk, hogy hányszor változott, hányszor volt eltérő a munkaidő kezdő időpontja.
Nem árt tudnunk, hogy mind az egyharmad, mind a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont közötti négy óra eltérés számításánál a havi munkaidő beosztást kell figyelembe vennünk!
A délutáni és az éjszakai műszakban, valamint a megszakítás nélküli munkarendben történő munkavégzésre vonatkozóan külön bérpótlékot nem határoz meg az Új Munka Törvénykönyve. Jó, ha tudjuk, hogy bár a törvény ezt a bérpótlékot műszakpótléknak nevezi, azonban az erre való jogosultságnak nem feltétele, hogy dolgozónk több-műszakos munkarendben végezzen munkát!
Legyünk figyelemmel arra, hogy a műszakpótlékra való jogosultság feltételeit minden hónapban, minden dolgozónkra külön-külön meg kell vizsgálnunk!
Forrás: A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. 141. §.
Kúria 11/2019. számú munkaügyi elvi határozata (Kúria Mfv. III. 10.206/2018)
BérPortál – www.berportal.hu – Minden jog fenntartva
