Az arra jogosult magánszemély az összevont adóalapját csökkentheti a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével, a személyi kedvezménnyel, az első házasok kedvezményével és a családi kedvezménnyel. 2021. január 1-jétől az adóalap-kedvezményeket a következő sorrendben lehet érvényesíteni: 1. négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, 2. személyi kedvezmény 3. első házasok kedvezménye 4. családi kedvezmény.
A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét (NÉTAK) az összevont adóalapba tartozó egyes jövedelmekre érvényesítheti az arra jogosult anya, minden más kedvezményt megelőző sorrendben. A jogosult a kedvezményt értékhatár nélkül veheti igénybe a minden jogosultsági hónapban megszerzett, a kedvezmény alapját képező jövedelemére. A kedvezmény igénybe vehető már év közben, az adóelőleg megállapításakor, vagy év végén az adóbevallás benyújtásakor.
Ki jogosult a NÉTAK-ra?
Négy vagy több gyermeket nevelő anyának (a továbbiakban: NÉTAK-os anya) az a nő minősül, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermek után
a) családi pótlékra jogosult, vagy
b) családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt, és az a) és b) pontban említett gyermekek száma a négy főt eléri.
Ha egy gyermek után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek halála miatt szűnt meg, akkor ezt úgy kell tekinteni, mintha a családi pótlékra való jogosultság 12 évig fennállt, ezért ez a gyermek a b) pont alapján vehető figyelembe.
Például NÉTAK-os anya az a nő, aki:
• saját háztartásában neveli a 3, 6, 9, 12 éves gyermekeit,
• négy gyermeket szült, ebből hármat felnevelt (már felnőttek), egy elhunyt,
• öt gyermeket szült, férjétől elvált, amikor a két legidősebb gyermek 16 és 14 éves volt, és a három fiatalabb gyermek az anyánál maradt, a két idősebb pedig az apához került,
• három gyermeket szült és nevel, nevelt (a legidősebb dolgozik, elköltözött otthonról, a középső egyetemista, a harmadik középiskolába jár) és korábban örökbefogadott egy 3 éves kislányt, aki 22 évesen költözött el az anyai házból.
Nem tekinthető NÉTAK-os anyának az a nő, aki például
• négy gyermeket szült, de váláskor az apához került a 10 éves kislánya,
• a második férjével közösen nevel négy gyermeket, akik közül kettő a sajátja, kettő a férjéé.
A jogosultság időtartama
A NÉTAK azokra a hónapokra vehető igénybe, amelyekben a jogosultság fennáll. A jogosultság teljes hónapra vonatkozik, azaz ha egy nő az adott hónapban akár csak egy napig is NÉTAK-os anyának számít, akkor a teljes hónapra érvényesítheti a kedvezményt. Az első jogosultsági hónap 2020 januárja. A jogosultság annak a hónapnak az első napján nyílik meg, amelyben az édesanya először tekinthető NÉTAK-os anyának.
Például, ha egy édesanya három gyermeket nevel, és áprilisban megszüli a negyedik gyermekét, akkor a jogosultság kezdete: április 1.
Megszűnik a jogosultság annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben az édesanya utoljára tekinthető NÉTAK-os anyának.
Például ha a szülők saját háztartásában nevelik a 3, 6, 9, 12 éves gyermekeiket, majd elválnak májusban és az apához kerül a 6 éves gyermek. Ekkor az édesanya május 31-ig jogosult a kedvezményre.
Ha a jogosultság nem a teljes adóévben áll fenn, akkor a kedvezményt csak a jogosultsági hónapokra tekintettel megszerzett jövedelemre lehet igénybe venni.
Például egy NÉTAK-os anya megbízást köt május – július hónapra, amelyből 300 ezer forint jövedelme keletkezik. Májusban elválik a férjétől. Két gyermek nála marad, a 9 és a 12 éves az apánál. Ez azt jelenti, hogy az anya júniustól nem veheti igénybe a NÉTAK-ot.
Az édesanya májusra eső jövedelme a kedvezmény alapját képezi, a júniusi és a júliusi nem, azaz a hónapok arányában meg kell osztani a jövedelmet (1:2).
• NÉTAK-os jövedelem 300 000/3*1=100 000 forint,
• Adóköteles jövedelem 300 000/3*2=200 000 forint.
A kedvezmény alapja
A NÉTAK a következő jövedelmekre érvényesíthető.
A bér- és más nem önálló tevékenységből származó jövedelemre, például:
• a munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem,
• az adóköteles társadalombiztosítási ellátás (például: táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj),
• a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátások,
• a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított álláskeresési járadék, álláskeresési segély, kereset-kiegészítés és keresetpótló juttatás,
• a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély e jogviszonyból származó jövedelme;
• az előzőekben meghatározott jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék),
• a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása,
• a munkaviszony megszűnésével összefüggésben törvényben meghatározott mértékű végkielégítés (a végkielégítés törvényben meghatározott mértéket meghaladó része nem képezi a kedvezmény alapját),
• a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése ellenértékeként kifizetett jövedelem,
• a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenységére tekintettel adott juttatás,
• a jogszabály alapján választott vagy kijelölt tisztségviselő tevékenysége (például: igazgatótanácsi tag, felügyelőbizottsági tag) ellenértékeként kapott juttatás,
• nemzetközi szerződés hatálya alatt a nem önálló munkából, ennek hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszonyból származó jövedelem,
• az országgyűlési képviselők, nemzetiségi szószólók, polgármesterek e tevékenységből származó jövedelme,
• az állami projektértékelői jogviszonyból származó jövedelem. Az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül:
• a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétjére, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelmére;
• a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelmére;
• az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére;
• a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére;
• a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelmére;
• a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből (például megbízásból) származó jövedelmére.
A felsoroltakon kívül más jövedelemre – például bérbeadásra vagy más magánszemélytől származó jövedelemre – a NÉTAK nem érvényesíthető.
Ha a magánszemély olyan tevékenységet végez, amely bevételei egy részére alkalmazhatja a kedvezményt, más részére viszont nem, akkor a NÉTAK alapját képező jövedelmet bevételarányosan kell kiszámítani.
Például egy édesanya díszgyertyákat készít. Egy vállalkozással megbízási szerződést köt 200 darab elkészítéséről 100 forintos darabáron, ami 20 000 forint bevételt jelent. Az anya további 100 darab gyertyát készít, amit 150 forintos darabáron értékesít a piacon, azaz ebből 15 000 forint a bevétel. Mivel az összes költség 10 000 forint volt, így a jövedelem (20 000+15 000-10 000=) 25 000 forint. Ezt a jövedelmet a bevételek arányában meg kell osztani:
• NÉTAK alapját képezi 25 000/35 000*20 000=14 286 forint,
• Adóköteles jövedelem 25 000/35 000*15 000=10 714 forint.
Forrás: NAV
BérPortál – www.berportal.hu-Minden jog fenntartva
