A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye új adókedvezményként jelenik meg 2020. január 1-jétől. A módosító törvény az „A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye” alcímmel egészítette ki az Szja törvény összevont adóalapot megállapító rendelkezéseit. Az új kedvezmény szintén egy adóalapot csökkentő kedvezményként kerül meghatározásra, s minden más kedvezmény előtt lesz érvényesíthető.
A törvény meghatározza a kedvezmény érvényesítésére jogosult személyét, a jogosultsági időszakot, valamint tételesen felsorolja azokat a jövedelmeket, amelyek vonatkozásában ez a kedvezmény érvényesíthető. Rögzíti továbbá azt is, hogy a kedvezmény akkor érvényesíthető, ha a jogosult az adóbevallásához nyilatkozatot tesz, melyben feltünteti a jogosultságot megalapozó gyermekek nevét, adóazonosító jelét, a jogosultsági időszakot és – ha a jogosultság nem áll fenn az egész adóévben – a kedvezményre jogosító jövedelem összegét.
Nézzük most meg az új adókedvezményre vonatkozó legfontosabb tudnivalókat!
Ki veheti igénybe az új kedvezményt?
Jó, ha tudjuk, hogy a kedvezmény vonatkozásában négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősül az a nő, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermekre tekintettel
a) családi pótlékra jogosult, vagy
b) családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt (ide értve azt a gyermeket is, aki után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg),
és a gyermekek száma a négy főt eléri.
Fontos tudnunk, hogy a kedvezmény megosztására, közös érvényesítésére ebben az esetben nincs lehetőség, kizárólag a négy vagy több gyermeket nevelő anyát illeti meg.
Milyen típusú jövedelmek számítanak a kedvezmény összegébe?
Az összevont adóalapból levonható kedvezmény összegébe számítanak a jogosultsági időszakban megszerzett, alábbiakban felsorolt jövedelmek:
1) Az Szja törvény alapján bérnek minősülő jövedelmek
a) a munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem (kivéve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítést),
b) az adóköteles társadalombiztosítási ellátás (például: táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj),
c) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátás,
d) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított álláskeresési járadék, álláskeresési segély, ha ennek megállapítására nem a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor, továbbá a keresetkiegészítés és keresetpótló juttatás,
e) a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély illetménye,
f) az a)–e) pontban meghatározott jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék), ideértve a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést és rendvédelmi egészségkárosodási járadékot, valamint a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést és honvédelmi egészségkárosodási járadékot a felelősségbiztosítás alapján ilyen címen fizetett kártérítést is, de ide nem értve a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadékot,
g) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása.
2) További, nem önálló tevékenységből származó jövedelmek (ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét).
Ide tartozik például a társas vállalkozás magánszemély tagjaként, a személyes közreműködés ellenértékeként kapott jövedelem.
3) Önálló tevékenységből származó jövedelmek közül
- mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme
- az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme
- a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme
- a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme
- magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme (pl. megbízási díjak)
- a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem.
Milyen típusú jövedelmek nem számítanak a kedvezmény összegébe?
Az egyes jogviszonyok megszűnéséhez tartozó végkielégítés, ami a törvény szerinti mértéket meghaladja és az egyéni vállalkozók osztalékalapja nem vehető figyelembe kedvezményezett jövedelemként.
Továbbá az úgynevezett tőkejövedelmek (osztalék, árfolyamnyereség, vállalkozói osztalékalapként adóköteles jövedelem, ingatlanért kapott bérleti díjak) után ebben az esetben is kell adót fizetni.
Mikortól vehető igénybe a kedvezmény?
A kedvezmény első alkalommal munkaviszonyból származó jövedelem esetében:
- a 2019. december 31-ét követő időszakra elszámolt
- a 2019. évre vonatkozó, de 2020. január 10-ét követően kifizetett
- a 2019. évet megelőző évre vonatkozó, 2019. december 31-ét követően kifizetett
bevétel adókötelezettségére, más esetben a 2019. december 31-ét követően megszerzett bevétel adókötelezettségére alkalmazható.
Jogosultsági időszak
A kedvezményre való jogosultság annak a hónapnak az első napján nyílik meg, amely hónap bármely napján a magánszemély négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősül, és megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amelynek egészében már nem minősül ilyennek. Ilyen eset lehet például, ha állami gondozásba vétel, örökbeadás vagy válás esetén az apának ítélt gyermek(ek) miatt a gyermekek száma négynél kevesebb.
Az szja-mentességet a családi pótlékra jogosultságtól számítják, tehát a családi adóalap-kedvezménnyel ellentétben nem a várandósság 91. napjától jár, hanem a szüléstől.
Amennyiben a négy vagy több vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeket nevelő anyának minősülő nő kedvezményre való jogosultsága az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultság időszakában megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelme másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelmének a jogosultsági időszak hónapjaival arányos részeként kell figyelembe venni.
A kedvezmény érvényesítésének feltételei
A kedvezmény érvényesítése az adóelőleg megállapításánál, illetve az adóbevallásban a jogosult nő nyilatkozatai alapján történik. A nyilatkozatoknak tartalmazniuk kell gyermekek nevét és adóazonosító jelét – vagy ha az adóhatóság adóazonosító jelet nem állapított meg – a természetes személyazonosító adatait.
Hogyan vehető igénybe más kedvezmény?
Fontos rendelkezés, hogy a kedvezményt érvényesítő nő kedvezményre jogosító jövedelmének adóelőleg-alapja más kedvezménnyel nem csökkenthető. A családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az adó mértékével (15 százalékkal) meghatározott összege a Tbj. szerinti szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe.
A családi járulékkedvezmény igénybevételének sorrendje nem változik. Először a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék, majd a 3 százalékos mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék, végül a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékból érvényesíthető a járulékkedvezmény.
A munkaerő-piaci járulékkal szemben családi járulékkedvezmény továbbra sem lesz érvényesíthető.
Az első házasok kedvezményét, a személyi kedvezményt, az adóról való rendelkezés lehetőségét csak akkor lehet érvényesíteni, ha az érintettek olyan adóköteles, az összevont adóalapba tartozó jövedelemmel is rendelkeznek (például egyéb jogcímen szerzett jövedelem), amelyre a négy- vagy többgyermekes anyák kedvezménye nem vonatkozik.
Forrás: Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvény 5. § – 13. § (megjelent: 2019. július 23-án a 2019. évi 128. számú Magyar Közlönyben)
BérPortál – www.berportal.hu – Minden jog fenntartva
