A 81. számú Magyar Közlönyben jelet meg a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása, mely tartalmazza a 25 év alatti fiatalok kedvezményét. A törvény, a 25 év alatti fiatalok munkaerőpiaci részvételének, önálló életkezdésének és családalapításának elősegítése érdekében az összevont adóalapot csökkentő kedvezmény bevezetését teszi lehetővé 2022. január 1-jétől. A kedvezmény jogosultsági hónaponként a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset (2020. július hónapjára vonatkozóan ez 401 847 forintot jelent).
A személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) VI. Fejezete a következő alcímmel és 29/F. §-sal egészül ki:
A 25 év alatti fiatalok kedvezménye
A 25. életévét be nem töltött magánszemély (fiatal) az összevont adóalapját [29. §] a 25 év alatti fiatalok kedvezményével csökkenti. A 25 év alatti fiatalok kedvezménye a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét követően, de a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.
A 25 év alatti fiatalok kedvezménye a fiatal által a jogosultsági hónapokban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági hónapokra elszámolt), összevont adóalapba tartozó
a) e törvény szerint bérnek minősülő jövedelme [3. § 21. pont],
b) az a) pontban nem említett nem önálló tevékenységből származó jövedelmeinek összege, ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét,
c) önálló tevékenységből származó jövedelmei közül
ca) a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme;
cb) a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;
cc) az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
cd) a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
ce) a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;
cf) a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme, de adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzata.
Jogosultsági hónapként azok a hónapok vehetők figyelembe, amelyekben a fiatal a 25. életévét nem töltötte be, utoljára a 25. életéve betöltésének hónapja. Amennyiben a 25 év alatti fiatalok kedvezményére való jogosultság az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultsági hónapokban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelemnek a jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni. Ha az első házasok kedvezményére jogosult házaspár esetén mindkét házastárs 25 év alatti fiatal, az első házasok kedvezménye érvényesítésének első jogosultsági hónapja az a hónap, amelyet megelőző hónapban a házastársak valamelyike a 25. életévét betölti.
A rendelkezés új alcímmel egészíti ki a személyi jövedelemadóról szóló törvényt (Szja tv.), amely rögzíti a 25 év alatti fiatalok kedvezményének alapját és mértékét, valamint meghatározza a jogosultság időszakát. Az új kedvezmény az összevont adóalapba tartozó, tételesen felsorolt jövedelmek tekintetben érvényesíthető, de legfeljebb a tárgyévet megelőző év július hónapjára a KSH által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset mértékéig, utoljára arra a hónapra, amikor a fiatal betölti a 25. életévét. Az új kedvezmény a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét követően, de a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.
Az Szja tv. 46. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a levont adóelőlegről igazolást ad a magánszemélynek, amelyen feltünteti az adóelőleg alapját és az abban figyelembe vett négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a 25 év alatti fiatalok kedvezményét, a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét, a családi kedvezményt.
A rendelkezés az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető által kiállítandó igazolás tartalmát bővíti ki a kifizető által érvényesített, a 25 év alatti fiatalok kedvezményével.
Az Szja tv. 48. §-a a következő (3d) és (3e) bekezdéssel egészül ki:
(3d) A 29/F. § (2) bekezdése szerinti jövedelmet juttató, adóelőleget megállapító munkáltató, az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető a fiatal adóelőleg-alapját – a fiatalnak a 25 év alatti fiatalok kedvezménye részben vagy egészben történő érvényesítésének mellőzését kérő nyilatkozata hiányában – jogosultsági hónaponként csökkenti a 29/F. § (2) bekezdése szerinti összeggel.
(3e) A 25 év alatti fiatalok kedvezményét érvényesítő fiatal a családi kedvezményről abban az esetben is tehet adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltató, az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető részére, ha a 25 év alatti fiatalok kedvezményének érvényesítése miatt az adóelőleg-alapja nullára csökken. A családi kedvezményről tett adóelőleg-nyilatkozat szerinti családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az adó mértékével [8. §] meghatározott összege a Tbj. szerinti szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe.
Az Szja tv. 48. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
A fiatal a (3d) bekezdés szerinti nyilatkozatot – megjelölve abban azt az összeget, amelyre nem kéri a 25 év alatti fiatalok kedvezménye érvényesítését – akkor tesz, ha a nyilatkozat hiányában az adóév egészére vonatkozóan keletkező befizetési különbözet a 10 ezer forintot meghaladná. Ha a fiatal a (3d) bekezdés szerint nem tesz nyilatkozatot, és a nyilatkozata hiányában keletkező befizetési különbözet az adóévben a 10 ezer forintot meghaladja, a befizetési különbözet után a fiatal az adóévre vonatkozó bevallásában külön feltüntetve 12 százalék különbözeti-bírságot állapít meg, amelyet a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések szerint fizet meg.
A rendelkezés az adóelőleget megállapító munkáltató, illetve az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető feladataként rögzíti, hogy a 25 év alatti fiatal adóelőleg alapját jogosultsági hónaponként automatikusan csökkentenie kell a fiatalt megillető kedvezmény összegével. Amennyiben a fiatal részben vagy egészben az éves adóbevallásában kívánja a kedvezményt érvényesíteni, erről külön nyilatkoznia szükséges.
A 25 év alatti fiatalok kedvezményét érvényesítő fiatal a családi kedvezményről abban az 5 esetben is tehet adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltató, illetve az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető részére, ha ezen kedvezményének érvényesítése miatt az adóelőleg-alapja nullára csökkenne. A családi kedvezményről tett adóelőleg-nyilatkozat szerinti családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az adó mértékével meghatározott összege családi járulékkedvezményként vehető igénybe, a társadalombiztosítási jogszabályok szerint. Ha a fiatal jövedelme meghaladja a 29/F. §-ban meghatározott mértéket, de nem tesz a munkáltató, illetve a kifizető felé a kedvezmény mellőzésére vonatkozó nyilatkozatot az adóelőlegre vonatkozóan, a nyilatkozat hiányában keletkező különbözet 10 ezer forintot meghaladó része után 12 százalék különbözeti-bírság befizetési kötelezettség terheli.
Az Szja tv. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
Az adóelőleg a 47. § szerint megállapított adóelőleg-alap – a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a 25 év alatti fiatalok kedvezményét, a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét, a családi kedvezményt érvényesítő magánszemély esetében az adóévben az adóelőleg megállapításánál általa vagy más jogosult által korábban még nem érvényesített kedvezménnyel csökkentett adóelőleg-alap – összege után az adó mértékével [8. §] számított összeg, figyelemmel a (2)–(4) bekezdésben foglalt rendelkezésekre is.
Az Szja tv. 49. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
Amennyiben a fiatalnak a 25 év alatti fiatalok kedvezményére való jogosultsága az adott negyedév egészében nem áll fenn, és az adott negyedévi jogosultsági hónapban (hónapokban) megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelmének adóelőleg-alapja másként nem állapítható meg, azt az adott negyedévi önálló tevékenységből származó jövedelem adóelőleg-alapjának a negyedév jogosultsági hónapjával (hónapjaival) arányos részeként kell figyelembe venni.
A rendelkezés a fizetendő adóelőleg megállapítására vonatkozó szabályt egészíti ki azzal, hogy az adóelőleg alapját a 25 év alatti fiatalok kedvezményével is csökkenteni kell, egyben megállapítja a kedvezmények érvényesítésének sorrendjét. A rendelkezés rögzíti továbbá az adóelőleg-alap megállapításának különös módját abban az esetben, ha az adóelőleg alap olyan önálló tevékenységből származó bevétel alapján képződik, amely után a fiatal maga kötelezett az előleg megállapítására, de a jogosultsága nem áll fenn a negyedév egészében és a kedvezmény alapja más módon nem állapítható meg.
Forrás: Magyar Közlöny, T/15395. Számú törvényjavaslat
BérPortál – www.berportal.hu-Minden jog fenntartva
