2021. július 1-től emelkedik a csecsemőgondozási díj (CSED) összege. Eddig a bruttó fizetés 70 százalékát kaphatták meg a kismamák, ami július 1-jétől 100 százalékára emelkedik.
Ki igényelheti?
Csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke
a) a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül születik, vagy
b) a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül születik.
Fontos tudni, hogy a szülő nő csecsemőgondozási díjra való jogosultsága legkésőbb a gyermek születésének napjával, koraszülött gyermekre tekintettel a szülési szabadság első napjával nyílik meg.
A csecsemőgondozási díjra jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani
a) a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét,
b) köznevelési intézmény, a szakképző intézmény vagy a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,
c) a rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.
A fentebbieken túl csecsemőgondozási díjra jogosult még
a) az a nő, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette,
b) a – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény (Gyvtv.) szerinti – családbafogadó gyám, aki a csecsemőt végleges döntés alapján gondozza,
c) a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő az egészségügyi szolgáltató által – az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalmú nyomtatvány szerint – igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák,
d) a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő meghal,
e) az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségügyi szolgáltató által igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák,
f) az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal,
g) az a férfi, aki a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe,
h) a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő szülői felügyeleti joga megszűnt.
Meddig jár a CSED?
A csecsemőgondozási díj a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. A csecsemőgondozási díj legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár, kivéve a jogszabály szerint a koraszülött gyermekek esetében a szülési szabadságra vonatkozó rendelkezés alkalmazásakor. Ha a csecsemőgondozási díj iránti kérelem a szülés várható időpontját megelőző 28 napnál korábban kerül benyújtásra, akkor a kérelem elbírálására vonatkozó határidő a szülés várható időpontját megelőző 28. napon kezdődik.
Mikor nem jár CSED?
Figyeljünk rá, hogy nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak, amennyiben bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat.
A csecsemőgondozási díj összege
2021. június végéig tehát a csed összege marad a bruttó fizetés 70 százaléka. 2021. júliustól pedig 100 százalékra emelkedik.
A naptári napi alap 100%-a. Ha a naptári napi alap nem állapítható meg az alábbiakban foglaltak szerint, naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része.
A naptári napi jövedelem 100%-a. Ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, a csecsemőgondozási díj összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni azzal, hogy a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét nem haladhatja meg.
Milyen jövedelem alapján számítják a csecsemőgondozási díj összegét?
A csecsemőgondozási díj összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért, a személyi jövedelemadó-előleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.
Amennyiben az igénylő a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában 180 naptári napi jövedelemmel, akkor csecsemőgondozási díj naptári napi alapját ezen 180 napi jövedelem figyelembevételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.
Ha a fentebbiekben meghatározott időtartamban nincs 180 naptári napi jövedelem, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik az igénylő legalább 120 naptári napi jövedelemmel a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában, akkor a csecsemőgondozási díj naptári napi alapját a 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.
Ezt a szabályt alkalmazni akkor lehet, ha van az ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőzően legalább 180 nap folyamatos biztosítási jogviszonya az igénylőnek.
Amennyiben a fentebbiekben meghatározottak szerint nem lehet a csecsemőgondozási díj naptári napi alapját megállapítani, akkor azt a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad részében kell meghatározni. Kivételt képez ez alól, ha a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 naptári napi – tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbér kétszeresénél kevesebb. Ez esetben a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján kell a csecsemőgondozási díj alapját megállapítani azzal, hogy a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét nem haladhatja meg.
A kismamáknak tehát, a csaknem 30%-os nettó csed emelkedése mellett, méltányosabb anyagi helyzetben van lehetőségük gondozniuk babájukat. Ne feledjük, hogy a megállapított bruttó díjból le kell vonni a személyi jövedelemadó előleget, azonban nyugdíj járulékot, valamint társadalombiztosítási járulékot sem kell fizetni.
BérPortál – www.berportal.hu-Minden jog fenntartva
