Időről-időre megesik, hogy a munkáltató a ténylegesen járó munkabér helyett több munkabért fizet ki a dolgozónak. Mit tehet a munkáltató téves munkabér utalás esetén, hogy visszakapja a túlfizetést? Milyen határidőben kell lépnie? Hogyan követelhető vissza a téves munkabér?
Mikor beszélünk jogalap nélkül kifizetett munkabérről?
A jogalap nélkül kifizetett munkabér olyan pénzösszeg, amelyre a munkavállaló munkabér címén nem jogosult. Lehetséges, hogy a munkabér címén fizetett teljes összeg jogalap nélküli. Például, ha a munkáltató tévedésből ismételten kifizeti a dolgozó bérét, holott már korábban is kifizette az esedékes bért. Az is előfordulhat, hogy a kifizetett összegnek csak egy része jogalap nélküli. Például téves munkabér kifizetés fordulhat elő helytelen bérszámfejtési adatok, túlóra adatok vagy teljesítmény adatok alapján, amikor a munkáltató magasabb összeget fizet ki a dolgozónak, mint ami jogszerűen járna neki.
Nem tartoznak a jogalap nélkül kifizetett téves munkabér körébe az olyan munkáltatói juttatások, amelyeket nem a munkavégzés ellentételezéseként kap a dolgozó. Például a versenytilalmi megállapodásért fizetett ellenérték, a költségtérítés, a dolgozó tanulmányaihoz való hozzájárulás.
Meddig követelhető vissza a téves munkabér?
Jogalap nélkül kifizetett munkabér esetén a munkáltató természetesen jogosult visszakövetelni az alaptalanul kifizetett összeget. A munkáltató a nettó összeget kérheti vissza a dolgozótól, amennyiben az adó megállapítási és adólevonási kötelezettségét teljesítette és nettó összeget fizetett ki a dolgozónak. A tévesen levont és befizetett adó miatt a munkáltató az adóhatósághoz fordulhat.
A visszakövetelés határideje viszonylag rövid. Főszabály szerint a munkáltató a kifizetéstől számított 60 napon belül követelheti vissza a jogalap nélkül kifizetett munkabért.
A téves munkabér visszakövetelésének módja
Ha a dolgozó önként nem fizeti vissza az összeget, akkor a munkáltatónak a megadott határidőn belül kell a jogalap nélkül kifizetett munkabér visszafizetése iránt a munkavállalóval fizetési felszólítást közölni vagy az illetékes bíróságon keresetet benyújtani. A munkáltató a visszafizetési igényét fizetési meghagyásos úton is érvényesítheti a rendelkezésre álló határidőben.
A munkáltatói fizetési felszólítás a jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelésére akkor alkalmas, ha az összeg nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) háromszorosát. Természetesen erre csak akkor van lehetőség, ha a dolgozó a visszakövetelés időpontjában még munkaviszonyban van a munkáltatóval.
A fizetési felszólítást meg kell indokolni. Tartalmaznia kell a visszakövetelt munkabér összegét, a követelés jogcímét (jogcím nélkül kifizetett munkabér), valamint a visszafizetés határidejét. A felszólításnak tartalmaznia kell azt is, hogy a munkavállaló 30 napon belül jogorvoslattal fordulhat a felszólításban megjelölt illetékes bírósághoz. Amennyiben a munkavállaló nem fordul bírósághoz vagy eredménytelenül támadja meg a fizetési felszólítást, és nem teljesíti a visszafizetést, akkor a munkáltató végrehajtási eljárás útján hajthatja be az összeget.
Akár 3 éven belül is visszakövetelhető a téves munkabér?
A munkáltatónak több ideje van a jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelésre, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő.
Ilyen esetben a munkáltatónak a kifizetéstől számított 3 éven belül van lehetősége az alaptalanul kifizetett összeg visszakövetelésére a fentebb már említett módokon.
Vita esetén a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a dolgozónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. Az adott eset körülményei alapján lehet eldönteni, hogy az alaptalan kifizetést a munkavállalónak fel kellett-e ismernie. Ennek mérlegelésekor figyelembe kell venni:
- Különösen azt, hogy a munkavállaló rendszerint kapott fizetéséhez képest mennyivel volt magasabb az alaptalanul kifizetett összeg.
- A kifizetés idején számíthatott-e a dolgozó munkabér fizetésre.
- Látnia kellett-e a dolgozónak, hogy a kifizetett összeg már túlfizetés, ha több címen is kapott pénzt a munkáltatótól.
Előfordulhat, hogy a munkáltató maga is közrehat abban, hogy a dolgozó nem ismerhette fel a téves kifizetést. Például a munkáltató rendszertelen fizetési gyakorlatot folytat (pl. rendszeresen összevontan fizet ki több havi elmaradást), vagy nem ad megfelelő elszámolást a kifizetésekről. A munkavállaló maga is előidézheti az alaptalan kifizetést. Ez fordulhat elő például valótlanul közölt munkaidő vagy teljesítmény adatok esetén.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A megbízható jogi képviselő
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
+36 (1) 266-6621, +36 (30) 692-9392
www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu
Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest
BérPortál – www.berportal.hu – Minden jog fenntartva
