A civil szervezetek egyik legelterjedtebb formája az alapítvány. Az alapítványok sokáig teljes mentességet élveztek az illetékfizetési kötelezettségek alól. Ez azonban néhány éve megváltozott. Bár az alapítvány illetékmentességének szabályai már 2020-tól módosultak, de sokakat még ma is meglepetésként ér e változás. Mikor illetékmentes az alapítvány?
Az alapítvány fogalma az Illetéktörvényben
A 2020-as évet megelőzően az alapítványok teljes illetékmentességet élveztek. Ez független volt attól, hogy milyen célból jöttek létre, illetve közhasznú tevékenységet folytattak-e.
2020. január 1-jétől azonban az Illetéktörvényben megváltozott az alapítvány fogalma. A módosítást követően az Illetéktörvény szempontjából alapítványnak elsősorban a Civil Törvény szerinti közhasznú jogállású alapítvány minősül. Ez azt jelenti, hogy azon alapítványok, amelyek a bírósági nyilvántartásban szerepelnek ugyan, de nem minősülnek közhasznú alapítványnak, az illetékfizetés, valamint illetékmentesség szempontjából nem minősülnek alapítványnak.
Tekintettel arra, hogy a közhasznú jogállás megszerzéséhez legalább két lezárt üzleti év szükséges, így az újonnan létrejött alapítványok jelentős hátrányban lennének. Hiszen hosszú ideig nem élhetnének az alapítványoknak járó illetékmentességgel.
Ezt a problémát az Illetéktörvény úgy oldja meg, hogy alapítványnak minősíti azon újonnan létrehozott alapítványt is, amely vállalja, hogy az alapítás évét követő második év végéig a közhasznú minősítés feltételeinek eleget tesz. Így az újonnan létrejött alapítványok türelmi időt kapnak az alapítás évében és az azt követő két évben a közhasznú minősítés megszerzésére.
Az Illetéktörvény szerint a Magyarországon kívül, de az Európai Gazdasági Térséghez tartozó államban bejegyzett alapítványokra a hazai alapítványokkal azonos feltételek vonatkoznak. Így ezen alapítványok akkor minősülnek az Illetéktörvény szerinti alapítványnak, ha igazolni tudják, hogy teljesítik a Civil Törvény szerinti közhasznú szervezetté történő minősítés feltételeit. Természetesen azzal a kivétellel, hogy hazai bírósági nyilvántartásba vétel ezeknél nem szükséges.
Mikor illetékmentes az alapítvány?
Az Illetéktörvény módosítását követően a teljes illetékmentesség azon alapítványt illeti meg, amely a törvény szerint alapítványnak minősül. Azaz közhasznú minősítéssel rendelkezik. Újonnan létrehozott alapítvány esetén pedig vállalta, hogy az alapítás évét követő második év végéig a közhasznú minősítést megszerzi.
Ha az alapítvány a közhasznú minősítés megszerzésére vonatkozó vállalását nem teljesíti, akkor az időközben meg nem fizetett illetéket utólag késedelmi pótlékkal együtt kell megfizetnie.
A teljes illetékmentesség kiterjed minden típusú illetékre. Az illetékmentességgel bíró alapítvány így nem köteles például ajándékozási, öröklési, visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni. Mentesül továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásokban fizetendő illetékek alól is.
Az illetékmentesség igénybevételének további feltétele is van. Ez alapján az alapítványnak a vagyonszerzést, illetve az eljárás megindítását megelőző adóévben a vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezhet.
Ha egy alapítvány nem felel meg a teljes illetékmentesség feltételeinek, attól még élhet az Illetéktörvény által az egyes ügyletek tárgyától függően biztosított mentességekkel és kedvezményekkel. Például nem kell ajándékozási illetéket fizetni az alapítvány részére tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott ajándék után.
Illetékmentes az alapítás?
A 2020. előtti szabályozás idején az illetékmentesség kiterjedt az alapítvány nyilvántartásba vételekor fizetendő bírósági illetékre is. Azonban a módosítással ez is megváltozott.
Az általános szabályok szerint az alapítvány nyilvántartásba vételekor a nyilvántartásba vételt intéző törvényszék részére eljárási illetéket kell fizetni. Ennek összege 10.500,-Ft. Az illetéket a törvényszék illetékbevételi számlájára kell megfizetni. Az alapítvány nyilvántartásba vételét rendszerint az alapító kérelmezi, így az illetékfizetési kötelezettség ilyenkor őt terheli.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A megbízható jogi képviselő
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
+36 (1) 266-6621, +36 (30) 692-9392
www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu
Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest
BérPortál – www.berportal.hu-Minden jog fenntartva
