Előző cikkünk folytatásaként nézzük meg, hogy melyek a letiltás alól mentes juttatások és milyen kötelezettsége van a munkáltató letiltással kapcsolatban.
Letiltás alól mentes juttatások
Mentes a letiltás alól
a) a nemzeti gondozási díj és a hadigondozottak pénzbeli ellátása, az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény szerint járó életjáradék,
b) a települési támogatás, a rendkívüli települési támogatás, az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj, a tartós ápolást végzők időskori támogatása,
c) anyasági támogatás,
d) a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka,
e) az egészségkárosodásra tekintettel járó keresetkiegészítés, az átmeneti keresetkiegészítés, a jövedelemkiegészítés, az átmeneti jövedelemkiegészítés, a bányászok egészségkárosodási járadéka,
f) a törvényen alapuló tartásdíj, ideértve a bíróság által előlegezett gyermektartásdíjat is, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényen alapuló gyermekvédelmi pénzbeli ellátások,
g) a nevelőszülő részére a gondozásába ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek, utógondozói ellátásban lévő fiatal felnőtt ellátását szolgáló nevelési díj, külön ellátmány és családi pótlék,
h) az ösztöndíj, a tudományos továbbképzési ösztöndíjas munkabér jellegű ösztöndíjának kivételével,
i) a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés,
j) a meghatározott kiadás fedezésére szolgáló összeg,
k) a fogva tartott adós részére a kapcsolattartó által célzottan befizetett összeg,
n) a fogyatékossági támogatás.
A munkáltatónak a letiltással kapcsolatos kötelessége
A munkáltató köteles az adós munkabéréből a letiltásban meghatározott összeget levonni és – a letiltásban foglalt felhívás szerint – kifizetni a végrehajtást kérőnek, illetve kivételesen átutalni a végrehajtói letéti vagy más számlára.
A munkáltató kötelessége, hogy legkésőbb a letiltás átvételét követő munkanapon
a) értesítse az adóst a letiltásról,
b) intézkedjék, hogy a munkabér esedékessé válásakor (a kifizetésének napján) a letiltott összeget a munkabérből vonják le, és fizessék ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen utalják át a végrehajtói letéti vagy más számlára,
c) értesítse a letiltás foganatosításának akadályáról a letiltást kibocsátó szervet.
A munkáltató jogosult a letiltott összeg kifizetését felfüggeszteni addig, amíg annak összege – az időszakonként esedékessé váló összegek összeadódásával – a négyszáz forintot el nem éri, de legfeljebb hat hónapig. A munkáltatónak a fizetés felfüggesztéséről a végrehajtót a letiltás kézbesítését követő 8 napon belül, a más kifizetésre jogosultat legkésőbb a fizetéssel egyidejűleg tájékoztatnia kell.
Ha az adós munkabéréből a rendszeresen, időszakonként visszatérő részletekben levonandó követelést valamelyik hónap folyamán részben vagy egyáltalán nem lehetett levonni, az elmaradt részleteket le kell vonni, amint lehetséges. Ezt alkalmazni kell az előző munkáltatónál és a munkaviszonyon kívül töltött idő alatt esedékessé vált részletekre is.
Tartozásigazolás
A munkáltató köteles az adós részére a munkaviszony megszűnésekor olyan igazolást kiállítani, amely feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni. Igazolást kell adni arról is, hogy a munkavállalónak tartozása nincs. Ha az adós (munkavállaló) újabb munkaviszonyt létesít, köteles a tartozásigazolást a munkába lépése előtt az új munkáltatójának átadni. Az új munkáltató köteles a tartozásigazolást az adóstól (munkavállalótól) bekérni és a végrehajtást folytatni. Tartozásigazolás hiányáról az adós (munkavállaló) a munkaviszony létesítése előtt köteles nyilatkozatot tenni.
A munkáltató felelőssége
A munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelesség megszegése esetén a munkáltató a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek. Ha a munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelességet a munkáltató alkalmazottja szándékosan szegte meg, és a munkáltatótól a le nem vont összeget nem lehetett behajtani, a be nem hajtott összeg erejéig az alkalmazott készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek.
Fontos tehát, hogy új munkavállaló esetén nagyon figyeljünk oda a pontos adminisztrációra, és a határidők betartására az esetleges bírságok elkerülése végett.
Forrás: 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról
BérPortál – www.berportal.hu – Minden jog fenntartva
