Ha egy tevékenység a munka természete folytán munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében is elvégezhető, a felek szabadon dönthetnek arról, hogy milyen típusú szerződés alapján történjen a munkavégzés. Eldönthetjük, hogy vállalkozási szerződés, megbízási szerződés vagy munkaszerződés alapján kötjük meg a szerződést. Cikkünkben a megbízási szerződésre vonatkozó legfontosabb tudnivalókat foglaljuk össze.
A megbízási jogviszony szabályait a Polgári Törvénykönyv tartalmazza. Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles.
A megbízási jogviszony rugalmasabb kereteket ad a tevékenység végzésére, mintha ugyanazt a tevékenységet munkaviszony keretében végezné az illető. A szerződéskötési szabadság mellett ez az egyik fő oka annak, ami miatt nehéz elhatárolni a megbízási szerződést a munkaviszonytól.
Megbízási jogviszonyban a felek egymással mellérendelt viszonyban vannak. A megbízott nem az eredményes tevékenységért felel, hanem azért, hogy gondosan jár-e el a megbízó érdekében. Ez alapján határolható el a megbízási szerződés a vállalkozási szerződéstől. A vállalkozási szerződés ugyanis eredménykötelmet hoz létre, vagyis a vállalkozó nemcsak az ügy gondos ellátásáért, hanem meghatározott eredmény eléréséért felel.
A munkaviszony és más munkavégzésre irányuló jogviszonyok elhatárolása
Ha a foglalkoztatás alárendeltségben, a munkáltató széleskörű utasítási joga mellett történik, azt munkaviszonynak kell tekintenünk, akkor is, ha a felek jogviszonyukat megbízási, vállalkozási vagy más, az önálló munkavégzésnek keretet adó jogviszonynak tekintették. Az egyes munkavégzésre irányuló jogviszonyok elhatárolásában nyújthat segítséget a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése során figyelembe veendő szempontokról szóló 7001/2005. (MK 170.) FMM-PM együttes irányelv. Ez az irányelv ugyan már nem hatályos 2012. január 1-jétől, de a benne felsorolt szempontokat mégis máig alapul veszi a gyakorlat az egyes foglalkoztatási jogviszonyok elhatárolásához. Az irányelv alapján a munkaviszonyt minősítő jegyek között megkülönböztethetünk elsődleges és másodlagos minősítő jegyeket.
Az elsődleges minősítő jegyek önmagukban meghatározóak lehetnek a munkaviszony minősítése szempontjából, a hatósági ellenőrzés eredményeképpen tényként való megállapításuk egyértelműen munkaviszony fennállására utal. Ezek a minősítő jegyek tehát általában, más minősítő szempontok fennállása nélkül is alátámasztják a munkaviszony létét.
Az elsődleges minősítő jegyek közé tartozik a tevékenység jellege, a munkakörként történő feladat-meghatározás, a személyes munkavégzési kötelezettség, foglalkoztatási kötelezettség a munkáltató részéről, a munkavállaló rendelkezésre állása, alá-fölérendeltségi viszony.
A másodlagos minősítő jegyek viszont egyedülállóan nem feltétlenül meghatározóak, sokszor csak más, a munkaviszony fennállására utaló minősítő jegyekkel együttesen eredményezhetik a jogviszony munkaviszonnyá történő minősítését. A másodlagos minősítő jegyek közé tartozik az irányítási, utasításadási és ellenőrzési jog, a munkavégzés időtartamának, a munkaidő beosztásának meghatározása, a munkavégzés helye, az elvégzett munka díjazása, a munkáltató munkaeszközeinek, erőforrásainak és nyersanyagainak felhasználása, a biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek biztosítása, írásbeliség.
A jogviszonyok minősítése azonban mindig csak körültekintően, az eset összes körülményeinek mérlegelésével végezhető el.
A munkavégzésre irányuló jogviszonyokat tartalmuk szerint két hatóság is felülvizsgálhatja, és annak eredménye szerint azokat átminősítheti. A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény alapján a munkaügyi felügyelő jogosult a szerződéseket átminősíteni, azaz nem az elnevezésük, hanem tartalmuk szerint elbírálni. Így a megbízási szerződésnek nevezett, de a munkaszerződésre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelő megállapodás alapján foglalkoztatottakat munkaviszonyban állónak tekinteni. A szerződés színlelésének adójogi következményei is vannak, az adóhatóság azonban nem minősíti át a felek szerződését, ugyanakkor a leplezett szerződés alapján jár el, és szankciót is alkalmaz. Az adóhatóság tehát csak adójogi szempontból értékeli át a jogviszony jellegét, de döntésének munkajogi jogkövetkezménye nincs.
Utasítás
A megbízott köteles a megbízó utasításait követni. A megbízott a megbízó utasításától akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a megbízót késedelem nélkül értesíteni kell.
Ha a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a megbízott köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a megbízó a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a megbízott a szerződéstől elállhat, illetve a szerződést felmondhatja, vagy a feladatot a megbízó utasításai szerint, a megbízó kockázatára elláthatja. Meg kell tagadnia az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértésére vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.
A megbízó köteles megtéríteni az utasítás teljesítésével kapcsolatban felmerült költségeket. A megbízott az utasítás teljesítését megfelelő biztosíték adásához kötheti. Ha a megbízó nem ad megfelelő biztosítékot, a megbízott az utasítás teljesítését megtagadhatja.
Tájékoztatási kötelezettség
A megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és a feladat állásáról kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni. A megbízott köteles a megbízót tájékoztatni, ha közreműködő igénybevétele vált szükségessé, vagy ha a felmerült új körülmények az utasítások módosítását teszik indokolttá. A megbízott köteles a megbízót a megbízás teljesítéséről késedelem nélkül értesíteni.
Megbízási díj
A megbízott megbízási díjra akkor is jogosult, ha eljárása nem vezetett eredményre, kivéve, ha az eredmény részben vagy egészben azért maradt el, mert a megbízott felróhatóan járt el.
A megbízási díj a szerződés teljesítésekor esedékes. Ha a szerződés a megbízás teljesítése előtt szűnt meg, a megbízott a megbízási díjnak tevékenységével arányos részét követelheti.
A megbízott a megbízás ellátásával rendszerint együtt járó költségek előlegezésére köteles.
A szerződés megszűnésekor a megbízó köteles a megbízottat a megbízás alapján harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségei alól mentesíteni, valamint szükséges és indokolt költségeit megtéríteni.
Felmondás
A szerződést bármelyik fél felmondhatja. A megbízó felmondása esetén a megbízó köteles megtéríteni a megbízottnak a felmondással okozott kárt, kivéve, ha a felmondásra a megbízott szerződésszegése miatt került sor.
Ha a szerződést a megbízott alkalmatlan időben mondta fel, köteles megtéríteni a megbízónak a felmondással okozott kárt, kivéve, ha a felmondásra a megbízó szerződésszegése miatt került sor. A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis. Tartós megbízási jogviszony esetén a felek megállapodhatnak a felmondás jogának korlátozásában, és kiköthetik azt is, hogy meghatározott idő előtt a rendes felmondás joga nem gyakorolható.
Legyünk figyelemmel a megbízási szerződés megkötésére vonatkozó szabályokra, valamint tartsuk szem előtt a munkaviszony és más munkavégzésre irányuló jogviszonyok elhatárolásához kapcsolódó szempontokat!
Forrás:
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:272. § – 6:280. §
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 42. § – 44. §
BérPortál – www.berportal.hu – Minden jog fenntartva
