Az elmúlt pár hónap, minden embert számára újfajta kihívások elé állított. Új szabályokhoz kellett igazodni, és a jól megszokott élet nem várt kényelmetlenségekkel egészült ki. Maszkhordás, állandó fertőtlenítés, karantén. Ezek a negatívumok. Voltak viszont pozitív melléktermékei is a járványnak. A légszennyezettség csökkenése, tudatosabb társadalmi felelősségvállalás, értékelése/újraértékelése az életnek. A pozitív változások közé sorolnám a távmunka elterjedését is, mert bár nem újkeletű gondolat, valahogy sosem tudott igazán gyökeret verni.
A home office fogalma, már jó pár éve forgott a köztudatban, mint munkavégzési forma, de talán azt kimondhatjuk, hogy ebben a pár hónapban élte virágkorát. Annak több oka is van, hogy miért nem preferálta sok munkaadó ezt a fajta munkavégzést: ilyen okok közé tartozik többek között a bizalmatlanság a munkavállalókkal szemben, nem megfelelő technológiai háttér, az ismeretlentől való félelem. Úgy vélem ezen ellenérvek, negatív gondolatok nagy része szépen lassan eltűnt a képletből. Bár ezt a munkaadók kikényszerített nézőpontváltásként élhették meg az elején, mostanra talán már bebizonyosodott, hogy igen is lehet otthonról dolgozni. Nagyon sok érv szól az otthoni munkavégzés mellett – nem is sorolnám – hiszen mostanra már mindenki tudja ezeket. Vannak viszont negatív vonzatai is.
Ezek közül, talán sok ember számára a legfájóbb, a közösség hiánya. Lássuk be, a munkába járás egyik legélvezetesebb része, a kollégákkal együtt töltött idő. Legyen szó egy kávéról, vagy egy meetingről, mindig van miről beszélgetni. Remek érzés olyan emberek között lenni, akik egyazon célért kelnek ki az ágyból és hasonló nehézségekkel küszködnek a mindennapokban. Bár jó esetben az ember a családtagjainak, barátainak is elmesélheti munkahelyi nehézségeit, szakmája szépségeit, az viszont mégsem ugyanaz, mint a kollégákkal történő eszmecsere.
Lassan kezd visszatérni minden a normál kerékvágásba, de nem fog egyik pillanatról a másikra visszaállni a régi rend. A legtöbb helyen még csak részlegesen rendelik vissza a munkavállalókat, igyekeznek odafigyelni a távolságtartásra irodán belül is. Ez viszont egy újfajta gondot idézhet elő. Azzal, hogy mindig csak a munkavállalók egy része van bent az irodában, azok, akik otthon maradnak érezhetik úgy, hogy kimaradnak valamiből. Fontos, hogy jólszervezetten történjen ez a „hibrid” munkaszervezés, különben több kárt okozhat, mint amennyi hasznot hoz.
Minden válság időszaka alatt írt cikkemben kiemelt hangsúlyt helyeztem a kommunikáció fontosságára. Most sem teszek másként, ugyan is, ha vállalati kommunikáció profi, akkor valószínűleg elkerülhető a legtöbb félreértés. Minden nagyobb szervezetet érintő változás esetén a legjobb megoldás az egyértelmű, egyenes kommunikáció. Kiemelten fontos, hogy adott cég minden munkavállalója egyszerre értesüljön az őket érintő változásokról. Az természetes, ha a vezetőséggel van egy külön egyeztetés, melynek során közös döntés születik a jövőbeli munkaszervezés kapcsán. Minden más munkavállalót viszont érdemes egyszerre tájékoztatni az esetleges változásokról. Így kerülhető csak el a félreértés, a nem helytálló információk terjedése.
Arra is érdemes odafigyelni, hogy mindenkire azonos szabályok vonatkozzanak. A kivételezés ebben az esetben semmiképpen sem célszerű, csak felesleges feszültséget kelt.
A csapatszellem fenntartása már keményebb dió. Olyan javaslattal egyelőre csak bátortalanul élnék, hogy szerveződjenek csapatépítő programok, melyek rehabilitálják az emberek elmúlt hónapok során szerzett rossz tapasztalatait. Egy közösségi programot viszont – még ha csak az iroda falai között is történik – mindenképpen érdemes lehet összehozni. Egy kis összejövetel nem árthat meg, érdemes megünnepelni az elmaradt szülinapokat, névnapokat és évfordulókat. Ez az élmény talán elég töltés ad egy időre a munkavállalóknak, ismét érezhetik, hogy egy szervezethez tartoznak, egy célért küzdenek. Ezt követően pedig továbbra is fontos a mindennapi kommunikáció, kávészünet megtartása, még ha csak videóhívás formájában is.
Összefoglalva tehát a lényeg: nyílt, egyértelmű kommunikáció, apró figyelmesség és jól szervezett, igazságos munkarend kialakítása. Ezek lehetnek a kulcsai az elkövetkező pár hónap átvészelésének. A járványhelyzet nem múlt el és valószínűleg még jó ideig mindennapjaink részét fogja képezni. A home office sem fog eltűnni, ez az egyik olyan hozama a válsághelyzetnek, ami hosszútávon fennmarad majd. Minden HR-es feladata és felelőssége, hogy tanácsaival segítse a vezetőséget a humán döntések meghozatalában. Az utóbbi hónapokban felértékelődött a HR szerepe, sok helyen olyan feladatokkal bővült munkaköre, amivel korábban nem kellett foglalkoznia.
Jó lehetőség ez minden HR-es számára, hogy bizonyítsa pótolhatatlan szerepét a vállalatban. A HR egy támogató szerv, így sokszor észrevétlenül végzi munkáját. Ez nem azt jelenti, hogy nem fontos szereplője a szervezetnek, ez a munkakör inkább olyan, mint a filmek mellékszereplői. Észrevétlenül segítik a történek haladását, nélkülük viszont nem lenne jó a film. Most főszerepet kapott minden HR szakember. Itt a lehetőség bebizonyítani, hogy el tud vinni a hátán egy egész estés mozit, önállóan is.
A cikk szerzője: Somodi Bettina – Karrier-tanácsadó
—————————————
Karrierszerviz
BérPortál – www.berportal.hu – Minden jog fenntartva