A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy minden esetben a munkáltatók feladata, hogy beossza a munkavállalók munkaidejét. Az általános öt napos, heti 40 órás munkahéttel szemben lehetőségünk van azonban kialakítani egy sokkal rugalmasabb munkaidő beosztást, mellyel a munkaidő és pihenő idő is flexibilisen osztható be. Éppen ezért nem is ritka módja a munkaszervezésnek a munkaidőkeret alkalmazása. A munkaidő-szervezés nagyon lényeges tárgyköre, hogy hogyan lehet észszerűen, de ezzel egy időben szabályosan foglalkoztatni a munkaidőkeretben dolgozókat.
A munkaidőkeret tehát a rendes munkaidő mértékének az általános munkarendtől eltérő beosztását, úgymond egy egyenlőtlen munkaidő-beosztást jelent. A beosztásoknál fontos, hogy nagyon figyeljünk arra, hogy a munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalónak ugyan annyit kell dolgoznia a kereten belül mint egy általános munkarend szerint dolgozónak ugyanennyi idő alatt. Ezen beosztás azonban lehetővé teszi, hogy a munkavállaló naponta, illetve hetente eltérő munkaidőre legyen beosztva. Erre elsősorban azért van szükség, mert a gyakorlatban sokszor előfordul, hogy túlterhelt majd lazább időszakok váltogatják egymást. A munkaidőkerettel elérhető, hogy az eseménytelen napokról át lehet csoportosítani a munkaidőt a tényleges munkával teli szakaszokra. Ugyanakkor, hogy a dolgozónak is kedvezzünk, a beosztásnál figyelembe tudjuk venni a dolgozónk személyes igényeit, hiszen itt nem szükséges öt egymást követő napon 8 órát dolgoznia. Mint láthatjuk a munkaidőkeret egyaránt lehet hasznos mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára is.
Tehát a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő-keretben is meghatározza. A munkaidő-keretben teljesítendő munkaidőt a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagynunk. A munkaidő ily módon történő meghatározásakor a munkáltató vagy vagy figyelmen kívül hagyja a távollét tartamát, vagy az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével kell számításba venni. Munkaidő-beosztás hiányában a távollét tartamát a napi munkaidő mértékével kell figyelmen kívül hagyni vagy számításba venni. Nagyon fontos, hogy a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határoznunk és közzé kell tennünk.
A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét.
A munkaidőkeret tartama legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét
a) a megszakítás nélküli,
b) a több műszakos, valamint
c) az idényjellegű tevékenység keretében,
d) a készenléti jellegű, továbbá
e) a kollektív szerződéses munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében.
A munkaidőkeret tartama, ha ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb harminchat hónap. A kollektív szerződés felmondása vagy megszűnése a már elrendelt munkaidőkeret alapján történő foglalkoztatást nem érinti.
Mint azt tudjuk, alapvetően a munkáltató jogkörébe tartozik a munkarend meghatározása. Arról viszont ne feledkezzünk meg, hogy az, hogy a munkáltatónak jogában áll egyoldalúan meghatározni a munkaidő beosztását nem egyenlő azzal, hogy a munkáltató egyoldalú döntéseinek ne lennének korlátai. Alapvető magatartási elvárás ugyanis, hogy a munkavállaló érdekeit is figyelembe kell venni, ugyanis nem okozhatunk aránytalan sérelmet munkavállalónknak. Jó ha figyelmet fordítunk arra is, hogy a munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban írásban közöljük a munkavállalónkkal. Közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztást kell az irányadónak tekinteni. Arról se feledkezzünk meg, hogy a munkaközi szünetre és napi pihenőidőre vonatkozó szabályokat, ebben az esetben is be kell tartanunk.
Összességében a munkaidőkeret lényegében annyi, hogy a munkáltató egy hosszabb időszakra vetítve határozza meg a teljesítendő munkaidőt, ezzel lehetőséget biztosítva egy rugalmas munkaidő beosztásra, melyben a gazdasági érdekeinek legmegfelelőbb módon van lehetősége megszervezni a termelőmunkát.
BérPortál – www.berportal.hu – Minden jog fenntartva
