A szabadsághoz való jog minden munkavállalót megillet. Általában mindenki tudja, hogy mennyi szabadsága van. Az azonban már kevésbé ismert, hogy hogyan lehet kivenni, hogyan kell számolni. A szabadság kiadással kapcsolatban azonban tévhitek is élnek a munkavállalók körében. Mi az igazság a szabadság tévhitek esetén?
A szabadság és a próbaidő
Igen gyakori tévhit, hogy a próbaidő alatt tilos szabadságra menni. A Munka Törvénykönyve azonban nem tiltja a próbaidő alatti szabadságot. Akkor miért gondolják sokan, hogy a próbaidő alatt nem lehet szabadságra menni?
Ennek oka a Munka Törvénykönyvének a következő szabálya:
„A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni.”
A fenti szabály tehát nem a próbaidőhöz, hanem a munkaviszony első 3 hónapjához kapcsolódik függetlenül attól, hogy van-e próbaidő vagy nincs. A munkaviszony első 3 hónapjában tehát a munkáltató nem köteles a munkavállaló által kért szabadságot kiadni. A szabadság tehát nincs tiltva a próbaidő alatt. Igaz, hogy sok esetben a felek 3 hónapos próbaidőt szoktak kikötni, ám ez nem törvényszerű. Próbaidő ide vagy oda, az első 3 hónapban csak a munkáltatón múlik, hogy mehet-e a dolgozó szabadságra.
Részmunkaidő esetén kevesebb a szabadság is?
Első pillantásra még akár logikusnak is tűnhet, hogy ha valaki részmunkaidőben dolgozik, akkor nem csak a munkaideje kevesebb, de azzal arányosan a neki járó szabadság is. Ez azonban az a szabadság tévhitek egyik gyakran tetten érhető esete.
Az éves szabadság nem a napi munkaidő mértékéhez van kötve. A törvény kimondja, hogy „Az alapszabadság mértéke húsz munkanap.” Az alapszabadságon felül többféle pótszabadság is létezik. Ezek közül az egyik a munkavállaló életkorához van kötve.
A munkavállalónak
– huszonötödik életévétől egy,
– huszonnyolcadik életévétől kettő,
– harmincegyedik életévétől három,
– harmincharmadik életévétől négy,
– harmincötödik életévétől öt,
– harminchetedik életévétől hat,
– harminckilencedik életévétől hét,
– negyvenegyedik életévétől nyolc,
– negyvenharmadik életévétől kilenc,
– negyvenötödik életévétől tíz
munkanap pótszabadság jár.”
Az életkorhoz kötött pótszabadság szintén mindenkit megillet a fenti életkori határok szerint.
További pótszabadságok is léteznek, ám azok már nem minden munkavállalót érintenek.
A lényeg azonban, hogy a szabadság mértéke nem ahhoz van kötve, hogy ki dolgozik teljes munkaidőben és ki részmunkában. A szabadságként járó napok száma részmunkaidőben nem csökken. A törvényben megállapított szabadság egy évre vonatkozik. ha valaki egész évben munkaviszonyban állt – akár teljes munkaidőben, akár részmunkaidőben – , akkor a teljes éves szabadságra jogosult.
A szabadság tévhitek köréből a szabadság számolása sem marad ki
Hogyan kell számolni a szabadságot? A pihenőnap és a munkaszüneti nap is beleszámít a kivett szabadságba?
A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy „A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni.”
Ebből tehát látható, hogy a szabadságot a munkavállaló munkaidő-beosztása szerinti munkanapokra kell számolni. Ha a dolgozó hétfőtől péntekig dolgozik, szombaton és vasárnap pedig nem, akkor 7 nap szabadság esetén hétfőtől a következő hét keddig lesz majd szabadságon. Ekkor tehát összesen 9 napig nem kell majd dolgoznia, hiszen a szombat és vasárnap egyébként sem lenne számára munkanap.
A ki nem vett szabadság kifizetése a szabadság tévhitek között
Ki ne hallotta volna már, hogy olyan sok a munka, hogy nincs idő szabadságra menni? A törvény azonban nem teszi lehetővé a szabadság pénzbeli megváltását, vagyis a szabadság kiadása helyett annak kifizetését.
„A szabadságot – egy meghatározott eset kivételével – megváltani nem lehet.” – mondja ki a Munka Törvénykönyve.
Az egyetlen kivétel a munkaviszony megszűnésekor van. „A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani.”
A munkaviszony megszűnése esetén, ha a munkavállaló a megszűnésig nem vette igénybe az időarányosan járó szabadságát, akkor a ki nem vett szabadságot pénzben kell kifizetni részére.
Dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A megbízható jogi képviselő
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
(1) 266-6621
www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu
Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest
BérPortál – www.berportal.hu-Minden jog fenntartva
