A részmunkaidő rendszerint kölcsönösen előnyös a munkáltató és a munkavállaló számára. Éppen ezért, viszonylag gyakran találkozhatunk a munka világában a részmunkaidős foglalkoztatással. Ugyanakkor ennél a foglalkoztatási formánál is felmerül néhány fontos dolog, amit érdemes szem előtt tartani.
1. A részmunkaidőnek nincs napi minimuma
Részmunkaidőről akkor beszélhetünk, ha a munkáltató és a munkavállaló a teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben állapodnak meg. Mindenki által ismert, hogy az általános teljes napi munkaidő 8 óra. A felek megállapodása alapján a teljes munkaidő ennél hosszabb is lehet, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el, vagy a dolgozó a munkáltató, illetve a tulajdonos hozzátartozója. Az általánosnál hosszabb teljes napi munkaidő legfeljebb napi 12 óra lehet.
Szemben a teljes munkaidő maximumának törvényi korlátaival, a részmunkaidőnek nincsen jogszabályban meghatározott minimum óraszáma. Alapvetően csak a felek megállapodása határozza meg a részmunkaidő minimális mértékét. Ennek megfelelően nem kizárt napi, sőt akár heti 1 óra munkavégzés sem. Ez azonban elég ritka, mivel általában sem a munkáltató, sem a munkavállaló nem jár jól az ilyen rövid munkaidővel.
Részmunkaidő esetén a munkáltató sem korlátozott abban, hogy egy napra mennyi munkaidőt oszt be a dolgozónak. Ezzel szemben teljes munkaidő esetén a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje 4 óránál kevesebb nem lehet.
2. A részmunkaidő nem tévesztendő össze a rövidebb teljes napi munkaidővel
A részmunkaidő nem tévesztendő össze a rövidebb teljes napi munkaidővel.
Rövidebb teljes napi munkaidőről ugyanis akkor beszélhetünk, ha a felek úgy állapodtak meg, hogy a dolgozó általános teljes napi munkaidőnél (napi 8 óránál) rövidebb napi munkaideje is teljes munkaidőnek számít. Azaz például megállapodnak, hogy a napi 6 órás munkaviszonyt teljes munkaidős munkaviszonynak tekintik és nem részmunkaidőnek.
A rövidebb teljes napi munkaidős munkaviszonyra a teljes munkaidőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni ugyanúgy, mint például egy napi 8 órás munkaviszonyra. Így például részmunkaidős foglalkoztatás esetén a dolgozót időarányosan kevesebb bér illeti meg a teljes munkaidőre vonatkozó munkabérhez viszonyítva. Viszont a rövidebb teljes napi munkaidőben alkalmazott munkavállalót ugyanannyi munkabér illeti, mint az általános teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozót.
3. Részmunkaidő esetén is ugyanannyi szabadság jár, mint teljes munkaidőnél
Fontos tudni, hogy a részmunkaidős munkavállalót ugyanannyi szabadság illeti meg, mint a teljes munkaidős dolgozót. Így például a részmunkaidős dolgozónak is ugyanúgy 20 munkanap alapszabadság jár, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak. Természetesen a pótszabadság is ugyanígy megilleti a részmunkaidős dolgozót.
Bár a szabadság mértéke azonos, mint a teljes munkaidő esetén, de a szabadságnapokra járó távolléti díj természetesen arányosan kevesebb lesz a teljes munkaidőhöz képest.
4. Részmunkaidős dolgozónak is jár a cafeteria
A részmunkaidős munkavállalókra is vonatkozik az egyenlő bánásmód követelménye. Ebből következik, hogy a részmunkaidős dolgozó nem szenvedhet hátrányos megkülönböztetést a cafeteria, illetve a béren kívüli juttatások tekintetében sem.
Amennyiben az összehasonlítható helyzetben lévő többi munkavállalónak (pl. azonos munkakört betöltő teljes munkaidősöknek) jár a béren kívüli juttatás, akkor erre a részmunkaidősök is jogosultak. Ugyanígy érvényesíteni kell az egyenlő bánásmód követelményét más juttatások (pl. bónuszok, jutalmak) esetén is, ha e juttatásokban az összehasonlítható helyzetben lévő többi munkavállaló részesül.
5. Nem kell több időt dolgozni a nyugdíjig
Részmunkaidő esetén felmerülhet a kérdés, hogy több évet kell-e dolgoznia a részmunkaidős munkavállalónak a teljes munkaidőshöz képest ahhoz, hogy jogosultságot szerezhessen az öregségi nyugdíjra?
Általánosságban elmondható, hogy az öregségi nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idő számításakor nem kell arányosan csökkenteni a részmunkaidőben dolgozó munkavállaló szolgálati idejét. Például, ha valaki 25 évig dolgozik részmunkaidőben, akkor az az öregségi nyugdíjra való jogosultság szempontjából 25 év szolgálati időnek számít. Természetesen a nyugdíj összegének kiszámításánál szerepet kap az, ha valaki részmunkaidőben kevesebb jövedelemre tett szert.
Fontos tudni, hogy a fenti szabály alól kivételt képez, ha a munkavállaló a részmunkaidős foglalkoztatás tartama alatt a minimálbérnél kevesebb jövedelmet kapott. Ebben az esetben, ha a jövedelme a minimálbérnél kevesebb, akkor szolgálati, illetve biztosítási időként csak a jövedelmének a minimálbérhez mért arányos időtartama vehető figyelembe. Ha viszont a dolgozónak egyszerre több részmunkaidős munkaviszonya is van, és az együttes jövedelme eléri a minimálbért, akkor már nem kell arányosítani a szolgálati idő számítása során.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A megbízható jogi képviselő
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
(1) 266-6621
www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu
Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest
BérPortál – www.berportal.hu-Minden jog fenntartva
