A munkajog legfontosabb alapelvei közé tartozik a munkáltató és a munkavállaló kölcsönös együttműködési és tájékoztatási kötelezettsége. A munkaviszonnyal kapcsolatos számos kérdés közül mindössze az alapbérről és a munkakörről kötelező megállapodni a munkaszerződésben. A Munka Törvénykönyve azonban további tájékoztatási kötelezettséget ír elő. Mire terjed ki a munkáltató tájékoztatási kötelezettsége?
Munkaidő
A munkavállalót a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül a munkáltató tájékoztatási kötelezettsége keretében köteles írásban tájékoztatni a napi munkaidőről (teljes napi munkaidő, részmunkaidő). Amennyiben a munkáltató munkaidőkeret alkalmazásával határozza meg a munkarendet, úgy a munkavállalót a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjáról is tájékoztatni kell.
Munkabér
A munkavállaló tájékoztatási kötelezettsége kiterjed az alapbéren túli munkabérre és egyéb juttatásokra. A munkaszerződésnek kötelezően csak a munkavállaló alapbérét kell tartalmaznia. Azonban a munkabérnek az alapbéren felül más elemei is lehetnek, valamint a munkavállaló egyéb juttatásokban is részesülhet. Ennek megfelelően tájékoztatni kell a munkavállalót az alapbéren felüli bérpótlékokról, díjakról (pl. ügyeleti, készenléti díj), jutalmak, bónuszok, prémiumok, különböző cafeteria juttatások, közlekedési hozzájárulás, lakhatási hozzájárulás. Az alapbéren felüli juttatások pontos felsorolása nem is lehetséges, mivel a munkáltató sokféle címen nyújthat juttatást a dolgozónak.
A munkáltatónak tájékoztatást kell adnia a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, valamint a kifizetés napjáról. E tájékoztatás nyilvánvaló célja, hogy a munkavállaló pontosan tudja, hogy mikor számíthat a fizetésre. A munkabér elszámolásának olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja. A munkabért utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni, kivéve, ha a felek eltérően állapodnak meg.
A munkabér kifizetés napjának azt a napot kell tekinteni, amikor a munkavállaló már rendelkezik a megfizetett összeggel, tehát készpénzben fizetett bérét kézhez veszi, vagy a bankszámlájára megérkezik. Fő szabály szerint a bért havonta, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni. Közös megegyezéssel a felek megegyezhetnek például heti gyakoriságú bérfizetésben is.
Mit tartalmaz még a munkáltató tájékoztatási kötelezettsége?
- Munkaköri feladatok
A munkaszerződésben rendszerint csak a munkakör megnevezése, esetleg általános leírása szerepel. A munkavállalónak azonban tudnia kell, hogy a munkakörébe pontosan milyen feladatok tartoznak, melyek a tényleges felelősségi körei. A munkakörbe tartozó feladatokról kötelezően tájékoztatni kell a dolgozót, amelyet általában a munkaköri leírás átadásával teljesít a munkáltató.
- Szabadság
A munkavállalót tájékoztatni kell a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának szabályairól. A tájékoztatás e része azt tartalmazza, hogy mennyi alap és pótszabadság jár a dolgozónak. Tartalmaznia kell a szabadság kiszámításának módját, milyen esetekben jár esetleges további pótszabadság. A szabadság kiadásával kapcsolatban is tájékoztatást kell nyújtani.
- Felmondási idő
A tájékoztatásnak ki kell terjedni a felmondási idő megállapításának szabályaira. Itt ki kell térni arra, hogy miként alakul a felmondási idő munkáltatói felmondás és munkavállalói felmondás esetén.
- Kollektív szerződés
A munkáltatónak továbbá nyilatkoznia kell, hogy kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e. Ha kollektív szerződés, üzemi megállapodás vagy egyéb kollektív szerződés hatálya kiterjed a munkaviszonyra, azt a tájékoztatásban a munkáltatónak meg kell jelölnie. Nem szükséges a szerződés tartalmát hosszasan kifejteni, azonban a szerződést azonosíthatóan meg kell jelölni (pl. elnevezése, kelte, száma).
- Munkáltatói jogkör gyakorlója
A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége magában foglalja a munkáltatói jogkör gyakorlójáról adott tájékoztatást is. Ez esetben azonosítható személyt, személyeket is meg lehet jelölni, illetve lehet hivatkozni belső szabályzat megfelelő rendelkezésére is. A munkáltatói jogkör gyakorlója nem minden esetben azonos a munkáltató vezetőjével.
Hogyan kell megadni a tájékoztatást a munkáltató tájékoztatási kötelezettsége esetén?
A munkáltató a tájékoztatást írásban köteles megadni. Ez történhet úgy is, hogy a tájékoztatást a munkaszerződés tartalmazza. Természetesen nem ajánlott a tájékoztatás minden elemét a munkaszerződésben rögzíteni, mert akkor annak módosítása is csak közös megegyezéssel lehetséges.
A tájékoztatás úgy is megadható, hogy a tájékoztatásban a munkáltató a Munka Törvénykönyvének, valamint a munkaviszonyra vonatkozó más szabálynak a megfelelő rendelkezését jelöli meg. Nem alkalmazható ez a módszer a munkaköri feladatokról, a kollektív szerződésről, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlójáról való tájékoztatás esetén.
A munkáltatói jogkör gyakorlójának megjelölésén kívül nem kell teljesíteni a tájékoztatást a munkáltatónak, ha a munkaszerződés alapján a munkaviszony időtartama az 1 hónapot, vagy a munkaidő a heti 8 órát nem haladja meg.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A megbízható jogi képviselő
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
(1) 266-6621
www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu
Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest
BérPortál – www.berportal.hu-Minden jog fenntartva
