Minden évben több ünnepnap is van, amikor nem a munkáé a főszerep. Ezeket a napokat mindenki szeretné családi, baráti körben eltölteni, ám ez nem mindig megoldható. Vannak olyan munkahelyek, munkakörök, ahol az ünnep alatt sem áll le a munka. Hogyan találjuk meg az ünnepnapokra vonatkozó munkavégzési szabályokat? Mikor lehet jogszerű az ünnepnapi munkavégzés?
Miért nem szerepel az ünnepnap a Munka Törvénykönyvében?
Azzal sokan tisztában vannak, hogy a munkajogi kérdések jó részét a Munka Törvénykönyve szabályozza. Itt találjuk meg a munkavégzéssel, munkaidővel kapcsolatos szabályok nagy részét is.
Ha tehát munkaviszonyban dolgozol vagy munkáltatóként kell betartanod a munkajogi szabályokat, akkor lényeges az ünnepnapokra vonatkozó szabályozás ismerete. Ám, hiába keresnéd a Munka Törvénykönyvében az ünnepnap kifejezést, mert ilyet bizony nem találsz. Ezek szerint nem lenne külön előírás az ünnepnapokon történő munkavégzésre?
De van, csak másként kell keresni. A törvényben az ünnepnap helyett munkaszüneti napra vonatkozó rendelkezéseket találhatsz. A munkaszüneti nap a törvény alapján a következőt takarja:
„Munkaszüneti nap: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.”
A munkaszüneti nap tehát jogi értelemben nem azokat a vasárnapokat, hétvégéket, pihenőnapokat jelenti, amikor nem kell munkát végeznünk. A munkaszüneti nap tulajdonképpen olyan munkanap, amelyen valamilyen állami, nemzeti, vallási ünnep miatt nem kell dolgoznunk.
Az ünnepnapi munkavégzés szabályai
Az ünnepnapokon történő munkavégzésnek szigorú szabályai vannak. A Munka Törvénykönyve meghatározza, hogy mikor lehet jogszerű a munkaszüneti napokra elrendelt munkavégzés.
Munkaszüneti napra rendes munkaidő a következő esetekben osztható be:
– a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
– az idényjellegű,
– a megszakítás nélküli,
– társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,
– külföldön történő munkavégzés során.
Mikor minősülhet a munkáltató vagy a munkakör rendeltetése folytán ünnepnapokon is működőnek?
A fenti felsorolás első pontja arról szól, hogy elrendelhető rendes munkavégzés az olyan munkahelyeken, munkakörökben, amik rendeltetésük folytán munkaszüneti napokon is működnek. Melyek lehetnek ezek?
Gondolj csak bele, hogy például karácsonykor nem áll le, a legtöbb helyen a szállodai vendégeket sem tessékelik ki ünnepnapokon a szobáikból és így tovább.
A törvény így határozza meg ezt a kört:
„A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha
a) a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy
b) baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor.”
A húsvét- és pünkösdvasárnap kivétel az ünnepnapi munkavégzés alól?
Bár a munkaszüneti napok felsorolásánál a törvény nem tartalmazza a húsvét– és pünkösdvasárnapot, ám ezeken a napokon is a munkaszüneti napok munkavégzésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Ennek oka, hogy a jogszabály a következő rendelkezést is tartalmazza egy másik helyen: „A munkaszüneti napra vonatkozó beosztási szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, továbbá a húsvét- és a pünkösdvasárnap tekintetében.”
Túlóra az ünnepek alatt
Az ünnepek alatti munka nem csak a rendes munkavégzést tartalmazhatja. Lehet ilyenkor jogszerűen túlórázni?
- Munkaszüneti napra túlóra, azaz rendkívüli munkaidő akkor rendelhető el, ha ezen a napon egyébként rendes munkaidőben is foglalkoztatható lenne a munkavállaló.
- Elrendelhető túlóra baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében is.
Mennyiért dolgozhatunk ünnepnap?
A munkaszüneti napon végzett munka eltérő díjazással jár.
A munkaszüneti napon rendes munkaidőben végzett munkáért az alapbére felett 100%-os bérpótlék illeti meg a dolgozót.
100%-os bérpótlék jár túlóra esetén is, tehát a munkaszüneti napon rendkívüli munkaidőben történő munkavégzéskor.
100%-os a bérpótlék a húsvét-, a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés után is.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak.
ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
www.erthetojog.hu
További hírekért, érdekességekért, kiadványokért látogasd meg az erthetojog.hu oldalt.
Hasznos tippekért, tanácsokért kövess bennünket itt is:
Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest, YouTube
Ha tetszik az ÉRTHETŐ JOG, örömmel vesszük, ha ezt megosztod velünk.
BérPortál – www.berportal.hu – Minden jog fenntartva
