Manapság számos munkahelyen alkalmaznak kamerás megfigyelőrendszert. A munkahelyi kamerák, a kamerás megfigyelés azonban komolyan érinti a munkavállalók személyiségi jogait is. Miként lehet jogszerűen alkalmazni a kamerákat a munkahelyen?
A munkahelyi megfigyelés alapjai
A munkáltató egyik alapvető joga az ellenőrzéshez való jog. A munkáltatónak joga van ahhoz, hogy a munkavállalót a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizze. A Munka Törvénykönyve ennek során lehetővé teszi, hogy a munkáltató technikai eszközt is alkalmazzon. Erről a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatnia kell.
A munkáltató ellenőrzési jogának azonban több korlátja is van. A munkavállalókat is megilleti a személyiségi jogok védelme, illetve a személyes adataik védelméhez fűződő jog. Ezért a munkáltató sem alkalmazhat korlátlanul technikai eszközöket a munkahely megfigyelésére.
A munkáltató által alkalmazott kamerás megfigyelőrendszer esetén a munkáltató meg kell, hogy feleljen a kamerák alkalmazásával kapcsolatos általános adatvédelmi előírásoknak.
A munkahelyi kamerák alkalmazásának jogalapja
A munkahelyen kamerát alkalmazni csak jogszerű célból és megfelelő jogalappal lehet. Munkahelyi kamerák alkalmazhatóak például vagyonvédelmi célból vagy a munkavállalók életének és testi épségének megóvása céljából.
Az adatkezelés jogalapja szinte minden esetben a munkáltató jogos érdeke. A munkavállaló hozzájárulása, mint jogalap általában nem elfogadható. Hiába írta alá a dolgozó, hogy hozzájárul a munkahelyi kamerák használatához. A dolgozók esetében a hozzájáruláson alapuló adatkezelés rendszerint azért nem fogadható el, mert a munkáltató és a munkavállaló közötti alá-fölérendeltség és gazdasági erőfölény miatt kérdéses, hogy a dolgozó önkéntes hozzájárulása mennyire volt valóban „önkéntes”.
A munkahelyi kamerák esetén is meg kell felelni a szükségesség és arányosság követelményeinek. Megfigyelés csak akkor és csak olyan mértékben alkalmazható, ami a cél eléréséhez szükséges, feltéve, hogy nincs más, a cél elérésére alkalmas módszer, amely a személyiségi jogokat kevésbé korlátozza. Az érintett munkavállalókat minden esetben megfelelően tájékoztatni kell a személyes adataik kezeléséről mielőtt a kamerás megfigyelés alkalmazásra kerül.
A munkahelyi kamerák elhelyezése
A munkahelyen sem helyezhető el kamerás megfigyelőrendszer olyan helyiségben, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sérti. Például öltözőben, mosdóban, illemhelyen.
Ezen kívül nem figyelhető meg kamerával olyan helyiség sem, ami a munkaközi szünet eltöltésére szolgál, például pihenőszoba, étkező helyiség. Kivételt képez, ha a például a munkaközi szünet eltöltésére szolgáló helyiségben olyan védendő vagyontárgy van, amelynek megfigyelése indokolt. Utóbbi esetben csak a vagyontárgyra irányulhat a kamera.
Nem helyezhető el kamera olyan módon, amely alkalmas a munkavállalók munkavégzésének folyamatos megfigyelésére. Tehát nem lehet a kamerát arra használni, hogy a munkáltató folyamatosan figyelje a munkavégzés folyamatát. Például a pénztár területét felvevő kamerával kapcsolatban az adatvédelmi hatóság már kimondta egy korábbi ügyben, hogy a pénztári forgalom ellenőrzésére csak olyan kamera alkalmazható, amelynek látószöge közvetlenül a pénztárra, illetve az az előtti területre irányul a munkavállaló folyamatos megfigyelése nélkül.
Kivételt képez az olyan munkaterület folyamatos megfigyelése, ahol a munkavállaló élete, illetve testi épsége közvetlen veszélyben van. Ilyen lehet egy szerelőcsarnok, ipari üzem. Ebben az esetben megengedhető a munkaterületet folyamatosan figyelő kamera. Fontos, hogy ilyenkor a veszélynek ténylegesnek és közvetlennek kell lennie. Nem elég, ha a veszély eshetőlegesen áll fenn.
Ha vagyonvédelmi célból kerül elhelyezésre a kamera, akkor fokozottan ügyelni kell arra, hogy a kamera látószöge a védendő vagyontárgyra irányuljon, és ne tegye lehetővé a munkavállalók munkavégzésének indokolatlan megfigyelését.
Élőkép közvetítése
A munkahelyen elhelyezett kamerák a legtöbb esetben részben vagy teljes mértékben rögzítik is a közvetített képet. Azonban előfordulhat, hogy olyan kamera kerül alkalmazásra, amely pusztán az élő képet közvetíti a megfigyelőhöz (pl. munkahelyi vezető, biztonsági őr). Ekkor felmerülhet a kérdés, hogy adatkezelésnek számít-e az élőkép megtekintése rögzítés hiányában is?
Az adatvédelmi hatóság álláspontja szerint ilyen esetben arra kell tekintettel lenni, hogy az alkalmazott technika alkalmas-e arra, hogy a személyes jelenléttel való megfigyeléshez képest a megfigyelő számára többletinformációkat, részletesebb ellenőrzést tegyen lehetővé. Ha az alkalmazott technika többletinformációkkal látja el a megfigyelőt, amelynek alapján döntéseket hozhat, intézkedéseket tehet, akkor az élőkép megtekintése adatkezelésnek minősül. A mai technikai fejlettség mellett a legtöbb kamera rendelkezik olyan tulajdonságokkal, amelyek alkalmasak arra, hogy többletinformációkkal lássák el a megfigyelést végző személyt.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A megbízható jogi képviselő
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
+36 (1) 266-6621, +36 (30) 692-9392
www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu
Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest
BérPortál – www.berportal.hu-Minden jog fenntartva
