A munkaviszony létrejöttéhez írásba foglalt munkaszerződés szükséges. Időről-időre előfordul azonban, hogy a munkaszerződés írásba foglalása valamely okból elmarad. Ez minden esetben azt jelenti, hogy nem áll fenn a munkaviszony? Milyen következményei vannak, ha elmarad a munkaszerződés írásba foglalása?
A MUNKAVISZONY LÉTREJÖTTE
A munkaviszony létrehozásához a munkáltató és munkavállaló között munkaszerződés megkötése szükséges.
A munkaszerződés megkötésekor a feleknek meg kell állapodni legalább azokban a lényeges feltételekben, amelyet a törvény kötelezővé tesz. Ilyen kötelező feltétel a munkavállaló alapbére és munkaköre. Ha ezek valamelyikében nem sikerül megegyezni, akkor a munkaszerződés létre sem jön.
A munkaszerződésben nem kötelező megállapodni a munkaviszony időtartamában, a munkahelyben, a munkaidőben és a munkaviszony kezdőnapjában sem. Ha ezeket a kérdéseket a felek maguk nem rendezik a munkaszerződésben, akkor a törvény megteszi helyettük.
- Ha a munkaviszony időtartamát a szerződés nem tartalmazza, akkor munkaviszony határozatlan időre jön létre.
- Munkahely megjelölésének hiánya esetén munkahelynek a munkakörben szokásos munkavégzési helyet kell tekinteni.
- A munkaidő szerepeltetése nélkül született munkaszerződés esetén úgy kell tekinteni, hogy a munkaviszony általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre.
- Ha a felek nem állapodtak meg a munkaviszony kezdőnapjában, akkor a munkaviszony a munkaszerződés megkötését követő napon kezdődik.
A törvény külön nem említi, de a munkaszerződésből ki kell derülnie, hogy kik között jön létre a munkaviszony. Vagyis ki a munkáltató és ki a munkavállaló.
A MUNKASZERZŐDÉS ÍRÁSBA FOGLALÁSA
A Munka Törvénykönyve kötelezően előírja, hogy a munkaszerződést írásba kell foglalni.
Az írásba foglalásnak nem feltétele, hogy a felek egyazon dokumentumon helyezzék el az aláírásukat. Így írásba foglalt a munkaszerződés akkor is, ha a munkavállaló írásban elfogadja a munkáltató munkaszerződés megkötésére vonatkozó és a munkaszerződés kötelező feltételeit tartalmazó ajánlatát.
Munkaszerződés esetén az írásbeliségnek nincsenek szigorú formai követelményei. Az egyszerű írásba foglalás is elegendő. Az aláírásakor nem kötelező tanúkat alkalmazni és az ügyvédi ellenjegyzés vagy a közokiratba foglalás sem feltétel.
Mi a teendő, ha elmaradt a munkaszerződés írásba foglalása?
A nem írásban létrejött munkaszerződés semmisnek, azaz érvénytelen szerződésnek minősül. Ha a munkaszerződés írásba foglalása elmaradt, akkor tanácsos ezt az elmaradást mihamarabb pótolni.
A felek az írásba foglalás elmaradása miatti érvénytelenséget bármikor orvosolhatják, ha a szerződést az eredeti tartalommal utólag írásban rögzítik.
Ha elmaradt a szerződés írásba foglalása, akkor emiatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló hivatkozhat és csak a munkába lépést követő 30 napon belül.
Ilyen esetben a felek érdeke azt diktálja, hogy ha a munkavállaló nem hivatkozik az írásba foglalás hiánya miatti érvénytelenségre, akkor ne lehessen a semmisség következményeit alkalmazni. Ez a rövid határidő oka. A munkaszerződés írásba foglalása elsősorban a munkáltató felelőssége. Ezért a dolgozók védelme érdekében a törvény nem teszi lehetővé, hogy a munkáltató hivatkozzon az írásba foglalás elmaradása miatti semmisségre. E szabályok tehát elsősorban a munkavállalót védik.
Fontos azonban tisztában lenni azzal is, hogy a munkavállalónak sem érdemes belenyugodnia, ha a munkaszerződését nem írják el.
Ha a munkaviszony létrejötte és tartalma később vitássá válik, akkor a munkavállalónak kell bizonyítani a bíróságon, hogy a munkaszerződés létrejött és az milyen megállapodásokat tartalmazott.
Írott munkaszerződés hiányában a munkavállaló egyéb bizonyítékokra is támaszkodhat. Ilyen lehet a tanú, az adóhatósághoz történő bejelentés tartalma, levelezések és más okiratok. Írott szerződés hiányában azonban a bizonyítás eredményessége kérdéses lehet. Például írott munkaszerződés hiányában is a munkavállalónak kell bizonyítania, hogy mennyi volt a munkabére és milyen egyéb juttatásokban egyezett meg a munkáltatóval. A bizonyítás sikertelensége esetén legfeljebb a minimálbér vagy garantált bérminimum összegére számíthat.
AZ ÉRVÉNYTELENSÉG KÖVETKEZMÉNYEI
Ha a munkavállaló az írott munkaszerződés hiányára a munkába lépést követően 30 napon belül hivatkozik, és a felek nem foglalják írásba a szerződést, akkor az érvénytelenség jogi következményeit kell alkalmazni.
- Az érvénytelenség következménye, hogy a munkáltató a munkaviszonyt köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni. Ilyenkor a munkáltató köteles a munkavállaló részére annyi időre járó távolléti díjat megfizetni, amennyi a munkáltató felmondása esetén járna.
- Ha a munkaszerződés írásba foglalása a munkáltató oldalán felmerült okból maradt el, akkor a dolgozó részére végkielégítést is fizetni kell.
- A munkaviszony megszüntetéséig eltelt időt ebben az esetben úgy kell tekinteni, mintha erre az időre érvényes munkaszerződés alapján állt volna fenn a munkaviszony. Így erre az időre a dolgozónak jár a munkabér és az időarányos szabadság is.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A megbízható jogi képviselő
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
+36 (1) 266-6621, +36 (30) 692-9392
www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu
Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest
BérPortál – www.berportal.hu – Minden jog fenntartva
