A szerződés létrejöttéhez a szerződő felek egybehangzó akaratnyilvánítása szükséges. Mi a jogi helyzet abban az esetben, ha a felek valós szándéka nem azonos azzal, mint amit a szerződésben kinyilvánítottak? Mikor beszélünk színlelt szerződésről? Melyek a színlelt szerződés következményei?
Mi a színlelt szerződés?
A szerződés létrejöttének lényeges mozzanata a felek megállapodása a szerződés tartalmát jelentő lényeges kérdésekben. A felek e konszenzusának elengedhetetlen feltétele, hogy az egyező akaratukat valamilyen módon kifejezésre juttassák. A legtöbb esetben a jog nem teszi kötelezővé, hogy a szerződéskötéshez szükséges egybehangzó nyilatkozatukat írásban tegyék meg. Ez történhet szóban, ráutaló magatartással vagy írásbelinek nem minősülő más módon is.
Színlelt szerződésnek nevezzük a szerződést, ha a szerződő felek akarata tudatosan arra irányul, hogy ne jöjjön létre közöttük az a szerződés, amelyre vonatkozóan látszólag megtették a szükséges nyilatkozatokat. Ebben az esetben a felek tehát külsőleg kifejezésre juttatják a szerződés megkötésére vonatkozó akaratukat, például a szerződés aláírásával, de ténylegesen nem áll szándékukban a szerződés létrehozása.
A színlelt szerződés mögött sok esetben az szándék áll, hogy a felek egy jogszabályt vagy egy harmadik személy jogát igyekeznek elkerülni. Nem ritka az sem, hogy így akarnak jogosulatlan előnyhöz jutni vagy kötelezettség alól mentesülni. Például ilyen eset, amikor az örökhagyó és a vele szerződő személy valójában azért köt egymással öröklési vagy tartási szerződést, mert meg akarják fosztani az örökhagyó leszármazóját a kötelesrészétől. Bár látszólag a tartásra kötnek szerződést, de valójában nem céljuk a tartási szolgáltatás nyújtása az örökhagyó részére.
A színlelt és a leplezett szerződés
A színlelt szerződés lényeges eleme, hogy mindkét fél közös akarata arra irányul, hogy a szerződés ne jöjjön létre. Ez azt jelenti, hogy a színlelésnek tudatosnak és kölcsönösnek kell lennie ahhoz, hogy a szerződés színlelt szerződésnek minősüljön. Ha a színlelés csak az egyik fél részéről áll fenn, az a szerződés létrejöttét és érvényességét nem befolyásolja.
Ha egy szerződés színlelt, akkor két eset lehetséges.
- Az egyik eset, hogy a feleknek ténylegesen nem állt szándékukban, hogy a szerződést megkössék. Például adásvételi szerződést írtak alá, de valójában nem állt szándékukban, hogy a tulajdonjogot vételár ellenében a vevőre ruházzák át.
- A másik eset, hogy a felek szerződést kívántak ugyan kötni, de valójában más tartalommal akartak szerződni, mint amit kifejezésre juttattak. Utóbbi esetben beszélünk olyan színlelt szerződésről, amely egy másik szerződést leplez. Például, ha a felek ajándékozási szerződést írtak alá, de valójában adásvételi szerződést kívántak kötni.
Milyen következményei vannak a színlelt szerződésnek?
A színlelt szerződés következményei szempontjából lényeges kérdés, hogy van-e olyan szerződés, amelyet a színlelt szerződés leplezett.
A színlelt szerződés semmis, tehát nem alkalmas arra, hogy joghatást váltson ki. Így a színlelt tartási szerződés alapján az eltartó az ingatlan tulajdonjogát nem szerezheti meg.
Abban az esetben, ha a színlelt szerződés más szerződést leplez, a felek jogait és kötelezettségeit a leplezett szerződés alapján kell megítélni. Így, ha a színlelt ajándékozási szerződés valójában adásvételi szerződést leplez, akkor a szerződést adásvételi szerződésként kell elbírálni. Például a megajándékozott, aki valójában vevő, köteles vételárat fizetni. Előfordulhat persze az is, hogy a leplezett szerződés más okból szintén érvénytelennek minősül.
Ha a szerződés semmis, illetve érvénytelen, akkor a bíróság érvényessé nyilváníthatja, ha az érvénytelenség miatti érdeksérelem a szerződés megfelelő módosításával kiküszöbölhető vagy az érvénytelenség oka utóbb megszűnt. Színlelt szerződéseknél előfordulhat, hogy a szerződés harmadik személy érdekét sérti, ezért nem lehetséges az érdeksérelem megszüntetése a szerződés módosításával.
Amennyiben a szerződés nem nyilvánítható érvényessé, akkor a szerződéskötést megelőző eredeti állapotot kell visszaállítani. Ennek keretében a kapott szolgáltatást a felek kötelesek visszaadni. Például semmis ajándékozási szerződés esetén a megajándékozott köteles visszaadni az ajándékba kapott dolgot. Ha a szerződés nem nyilvánítható érvényessé, és a szerződéskötés előtt fennállt helyzetet nem lehet visszaállítani, akkor a bíróság elrendeli az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítését.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A megbízható jogi képviselő
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
+36 (1) 266-6621, +36 (30) 692-9392
www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu
Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest
BérPortál – www.berportal.hu-Minden jog fenntartva
