A munkavégzés rendszerint fizikailag és szellemileg megterhelő tevékenység. Nem vagyunk gépek, ezért nem várható el a munkavállalótól, hogy 8-10 órát pihenés és megszakítás nélkül dolgozzon le. Ezt figyelembe véve a jogi szabályozás is kötelező szabályokat tartalmaz a munkavégzést megszakító szünetek tekintetében. Melyek a munkaközi szünet alapvető szabályai?
A munkaközi szünet
A munkaközi szünetről a Munka Törvénykönyve rendelkezik. A munkaközi szünet a munkavégzés olyan rövidebb időtartamú megszakítása, amelynek célja, hogy a munkavállaló például pihenni, étkezni tudjon. A szünet időtartama alatt a munkavállalót nem terheli a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség.
Ebből egyrészt következik, hogy a munkaközi szünet a munkavállaló munkaidejébe nem számít bele, és erre az időre munkabérre sem jogosult. Kivételt képez a készenléti jellegű munkakör, ahol a munkaközi szünet is a munkaidő része. A többi esetben sincs akadálya annak, hogy a munkáltató és a munkavállaló megállapodjanak arról, hogy a munkaidőbe a munkaközi szünet ideje is beleszámít.
A munkaközi szünet jellegéből adódik, hogy a munkáltató például nem tilthatja meg, hogy a munkaközi szünet idejére a munkavállaló a munkahelyet elhagyja.
A munkaközi szünetet meg kell különböztetni azoktól az egyéb, munkavégzés megszakításával járó időtartamoktól, amelyeket a különböző munkavédelmi és foglalkoztatás egészségügyi jogszabályok írnak elő. Ilyenek például, a kedvezőtlen munkahelyi klíma esetén előírt kötelező pihenőidő, vagy a képernyő előtti munkavégzés esetére előírt szünetek. Ezek a megszakítások, szemben a Munka Törvénykönyvében előírt munkaközi szünettel, a munkaidő részét képezik.
A munkaközi szünet mértéke
A munkavállaló részére 20 perc munkaközi szünetet kell biztosítani, ha a beosztás szerinti munkaideje – hozzászámítva a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőt is – a 6 órát meghaladja. Tehát, ha például a munkavállaló a munkaidő beosztása szerint 4 órát dolgozott volna, de a munkáltató túlórát rendel el, és ezért összesen 7 órát dolgozik, akkor biztosítani kell számára a 20 perc munkaközi szünetet.
Ha a fentiek szerint számított munkaidő a 9 órát meghaladja, akkor a dolgozónak további 25 perc munkaközi szünetet kell biztosítani.
A fiatal (18 év alatti) munkavállalók esetén több munkaközi szünet jár. Az ő esetükben 4 és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább 30 perc a munkaközi szünet. 6 órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább 45 perc munkaközi szünetet kell biztosítani a fiatal munkavállalónak.
A munkáltató egyoldalú döntéssel nem adhat több munkaközi szünetet a törvényben előírtnál. Viszont arra van lehetőség, hogy a dolgozóval való megállapodásban vagy kollektív szerződésben legfeljebb 60 perc munkaközi szünetet határozzanak meg.
A munkaközi szünet kiadása
A munkaközi szünetet legalább 3, legfeljebb 6 óra munkavégzést követően kell kiadni. A munkáltató dönthet úgy is, hogy a munkaközi szünetet több részletben adja ki. Ha a munkaközi szünet több részletben kerül kiadásra, abban az esetben is a legalább 3 és legfeljebb 6 óra munkavégzést követően kiadott szünetnek legalább 20 perc tartamúnak kell lennie. Tehát, ha például összesen 45 perc munkaközi szünetet kell biztosítani egy munkanapon, amit a munkáltató több részletben ad ki, akkor is legalább összefüggően 20 percet ki kell adni a fenti időszakban.
A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni. Nincs lehetőség arra, hogy a munkáltató a munkaidő végén, a munkavégzés befejezése után adja ki a munkaközi szünetet.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A megbízható jogi képviselő
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
(1) 266-6621
www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu
