A kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi 300 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Ezt meghaladóan a munkáltató és a munkavállaló írásbeli megállapodása alapján naptári évenként legfeljebb 100 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, melyet szintén önként vállalt túlmunkának tekintünk. A munkavállaló a megállapodást a naptári év végére mondhatja fel, ugyanúgy, ahogyan ez kollektív szerződés nélkül is működik.
FONTOS, hogy tudjuk, hogy amennyiben a munkavállalónk munkaviszonya
a) év közben kezdődött,
b) határozott időre vagy
c) részmunkaidőre jött létre, úgy értelemszerűen a rendkívüli munkaidő arányos része lesz csak dolgozónk számára elrendelhető.
Nézzünk erre egy példát! Ha a dolgozó napi munkaideje 4 óra, abban az esetben részére egy naptári évben legfeljebb 125 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el a 250 óra helyett. És ugyanez az arányosítás igaz az önként vállalt túlórára is, ha van megállapodásunk a munkavállalóval, vagyis 4 órás munkavállalónknál maximum 75 óra önként vállalt túlóra rendelhető el.
Jó ha tudjuk, hogy kollektív szerződés az arányosításra vonatkozó rendelkezések tekintetében a munkavállaló javára eltérhet.
NE FELEJTSÜK EL viszont azt, hogy az alábbi esetekben a rendkívüli munkaidő nem rendelhető el a munkavállaló számára:
a) a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig,
b) a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén gyermeke hároméves koráig,
c) a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat fennállásakor.
A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára gyermeke hároméves korától négyéves koráig rendkívüli munkaidő csak hozzájárulásával rendelhető el. Azonban baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében elrendelhető a rendkívüli munkavégzés.
Ne felejtsük el, hogy a fiatal munkavállaló számára rendkívüli munkaidő szintén nem rendelhető el.
BérPortál – www.berportal.hu – Minden jog fenntartva
