2020. január 1-től megváltozik a szülési szabadság szabályozása. Míg korábban csak nő vehetett igénybe szülési szabadságot, az új szabályozás életbe lépésétől kezdve bizonyos esetekben már férfiak számára is nyitva áll ez a lehetőség. Ki milyen esetben mehet szülési szabadságra 2020-tól? Mi az uniós előírás és mi a magyar valóság?
Szülési szabadság az Európai Unió szemével
A gyermek születése az egyik legfontosabb esemény az életben. Nem csak a család életét változtatja meg, de a munkáltatók, munkavállalók számára is új helyzetet teremt. Nem véletlen, hogy a munkajogban is találhatunk ezzel kapcsolatos szabályozást, melyek közül az egyik legjelentősebb a szülési szabadság. Rendelkezései teljesen eltérőek az alap- és pótszabadságok előírásaitól.
Az Európai Unió külön irányelvvel írta elő az uniós országok számára, hogy a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítása érdekében milyen ösztönző intézkedések bevezetéséről kell gondoskodni.
Az uniós irányelv meghatározta, hogy az érintett munkavállalók legalább 14 hetes folyamatos szülési szabadságra jogosultak, amely a gyermekszülés előtt, illetve után a nemzeti jogszabályoknak, illetve gyakorlatnak megfelelően vehető igénybe. A szülési szabadságnak tartalmaznia kell legalább 2 hét kötelező szülési szabadságot, amelyet gyermekszülés előtt, illetve után a nemzeti jogszabályoknak, illetve gyakorlatnak megfelelően kell kiadni.
Az irányelv az uniós országokra nézve kötelező, azoknak megfelelő szabályokat kell minden tagállamnak bevezetnie. A tagországoknak kell gondoskodniuk arról, hogy az irányelv rendelkezései a nemzeti jog részét képezzék, vagyis annak megfelelő nemzeti jogszabályokat kell alkotniuk.
Esetünkben a lényeg, hogy a hazai szabályozás nem biztosíthat kevesebbet az uniós előírások szerinti szülési szabadságnál.
Mi a magyar valóság? Hogyan tettünk eleget az uniós előírásnak?
Az uniós előírások alapján a Munka Törvénykönyve rendelkezik a szülési szabadság szabályairól.
A szülési szabadság időtartama egybefüggő 24 hét. Ebből 2 hetet kötelező igénybe venni, az tehát nem választható. A 2 heti időtartamon túl már a munkavállaló döntése, hogy ténylegesen élni kíván-e a lehetőséggel.
A szülési szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy legfeljebb 4 hét a szülés várható időpontja elé essen.
A szülési szabadság egybefüggő időtartamban adható ki.
Arra tehát nincs lehetőség, hogy azt két, három vagy akár több részletben vegye igénybe a munkavállaló. Ez alól egyetlen kivétel van: ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák. Ilyen esetben, ha a gyermeket az intézetből elbocsátották, a szülési szabadság igénybe nem vett részét a szülést követő egy év elteltéig még igénybe lehet venni.
A számokból láthatjuk, hogy Magyarországon az Unióban minimálisan elvárt 14 hét helyett 24 hét a szülési szabadság igénybe vehető maximuma. Ebből a 2 hetes kötelező szabadság megegyezik az uniós irányelvben foglaltakkal.
Változás 2020-tól: Ki jogosult a szülési szabadságra?
2020. január 1-től megváltozik a szabályozás. 2019. december 31-ig csak a nők jogosultak a szülési szabadságra, ám ez 2020-tól megváltozik. Az új szabályozás életbe lépésétől kezdve már férfiak számára is nyitva áll ez a lehetőség, DE nem minden esetben.
Szülési szabadság jár
a) az anyának, illetve
b) 2019. december 31-ig hatályos rendelkezések alapján a nőnek, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette.
A fenti szabály 2020. január 1-től így néz ki:
Szülési szabadság jár
a) az anyának, illetve
b) 2020 január 1-től hatályos rendelkezések alapján annak a szülőnek, aki a gyermeket az anya egészségi állapota vagy halála miatt végrehajtható bírósági ítélet vagy végrehajtható gyámhatósági határozat alapján gondozza.
A férfiak tehát abban az esetben vehetnek igénybe szülési szabadságot, ha az anya egészségi állapota vagy halála miatt végrehajtható bírósági ítélet vagy végrehajtható gyámhatósági határozat alapján gondozzák a csecsemőt.
A szülési szabadság megszűnése
A szülési szabadság 24 hét elteltével megszűnik. Bizonyos előre nem várt, szomorú esetekben azonban ennél korábban is megszűnhet. Ezek az esetek a következők:
a) a gyermek halva születésekor,
b) ha a gyermek meghal, a halált követő tizenötödik napon,
c) a gyermek elhelyezését követő napon, ha a gyermeket:
- ideiglenes hatállyal elhelyezték,
- átmeneti nevelésbe vették,
- tartós nevelésbe vették,
- harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el.
DE… (ismét egy kivétel)
A fenti esetekben sem lehet a szabadság tartama a szülést követően 6 hétnél rövidebb.
Ez azt jelenti, hogy ha a fenti okok alapján a szülési szabadság megszűnne a gyermek születésétől számított 6. hét vége előtt, mert a gyermek halva születik, vagy korábban távozna az élők sorából, illetve a 6. hét vége előtt kerülne elhelyezésbe, nevelésbe, a szülési szabadság akkor is csak a gyermek születésétől számított 6. hét végével szűnik meg.
Kívánom, hogy minden gyermek és családja gondtalanul élhesse át azt a boldogságot, amit egy baba érkezése jelent.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
www.erthetojog.hu
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu
BérPortál – www.berportal.hu – Minden jog fenntartva
