Előző héten megtudhattuk, hogy mi is valójában egy szerződés. De hogyan jöhet létre? Lehet, hogy akkor is kötöttél szerződést, amikor nem tudtad, hogy éppen azt teszed? Mit jelent a ráutaló magatartás?
Mi minősül szerződésnek?
Kis emlékeztető, ha esetleg nem olvastad az előző részt.
A szerződésekkel kapcsolatos lényeges és általános szabályokat a Polgári Törvénykönyv tartalmazza. Persze ezen túl sok törvényben találhatóak speciális előírások, de az alapok itt vannak.
Ami a lényeg, hogy a szerződésnél mindkét oldalnak az akaratára szükség van, és csak akkor jön létre szerződés, ha valójában ezek kölcsönösek és egybehangzók.
Hogy ez mit is jelent pontosan, olvasd el itt.
Hogyan jöhet létre egy szerződés? Írásban, szóban és a bűvös ráutaló magatartás
Most, hogy már tudjuk, hogy mi az, ami biztos, hogy minden szerződéshez kell, fontos azt is tudni, hogy milyen formában jöhet létre szerződés.
Szerződés létre jöhet:
- Írásban
- Szóban
- Ráutaló magatartással
Írásbeli szerződés
Írásban jön létre egy szerződés, amikor a felek ténylegesen írásba foglalják azt, amiben megállapodnak. Jogszabályok rendezik, hogy az egyes szerződéseknél mit hogyan kell csinálni, minek kell benne lennie és mi maradhat ki, mi történik, ha valami kimarad és így tovább.
Szóbeli szerződés
Szóbeli szerződések esetén a felek nem foglalják írásba a megállapodásukat, helyette szóban hangzik el, hogy miben is egyeznek meg. A szóbeli szerződések ugyanúgy szerződésnek tekintendők, azonban lényeges különbség, hogy egy vita vagy nézeteltérés esetén nehezebb kideríteni, hogy valójában mi is hangzott el. Ilyenkor jön be a képbe, hogy ki mire emlékszik, márpedig az emlékek nem mindig megbízhatóak.
Ráutaló magatartás: ez meg mi a szösz?
Hát ez az, amire a legtöbben még csak nem is gondolnak.
A ráutaló magatartás azt jelenti, hogy az egyik fél valamit tesz, vagy éppen nem tesz meg, vagyis valamilyen magatartást tanúsít, amiből a másik félnek egyértelműen fel kell ismernie, hogy mit akart a személy.
Ráutaló magatartás: példák, hogy el tudd képzelni
- Ha bemegyek a boltba, kiválasztok egy terméket, elmegyek vele a pénztárhoz, majd kifizetem, akkor ráutaló magatartással létrejött az adásvételi szerződés. Mindehhez egyetlen szónak sem kellett elhangoznia.
- Bírósági döntés született már arról is, hogy ráutaló magatartás az is, mikor a vevő a lakást birtokba veszi és a fűtést sem ő, sem a szolgáltató nem kapcsolja ki. Ilyenkor a közüzemi szerződés ráutaló magatartással, vagyis a szolgáltatás igénybevételével létrejön a felek között.
- Ugyanez a helyzet, ha beülünk egy étterembe, rendelünk majd el is fogyasztjuk az ételt. Létrejött egy szerződés és fizetnünk kell érte, nem hivatkozhatunk arra, hogy mi úgy gondoltuk, ingyen megvendégelnek bennünket.
Hogy mikor jön létre egy szerződés ráutaló magatartással, azt nem mindig könnyű eldönteni. Sok bírósági döntés született már a kérdésben. Egy biztos, ráutaló magatartással naponta akár többször is köthetünk szerződést.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak.
ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
www.erthetojog.hu
További hírekért, érdekességekért, kiadványokért látogasd meg az erthetojog.hu oldalt.
Hasznos tippekért, tanácsokért kövess bennünket itt is:
Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest, YouTube
Ha tetszik az ÉRTHETŐ JOG, örömmel vesszük, ha ezt megosztod velünk.
BérPortál – www.berportal.hu-Minden jog fenntartva
