Jó, ha tudjuk, hogy a rehabilitációs hozzájárulással összefüggő létszámszámításkor nem kell figyelembe vennünk az iskolaszövetkezet, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet, valamint a szociális szövetkezet tagjait.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény írja le a rehabilitációs hozzájárulás fizetésére vonatkozó szabályokat. E törvény alapján a munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát. Ezt nevezzük kötelező foglalkoztatási szintnek.
A rehabilitációs hozzájárulással összefüggésben munkaadónak tekintjük a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerinti munkaadót.
A rehabilitációs hozzájárulásra kötelezett munkaadók körének meghatározásához a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény által megfogalmazott munkaadó, munkavállaló és munkaviszony fogalmainak együttes alkalmazására van szükség. Ennek az az oka, hogy ezek a fogalmak egymásra épülnek, csak együtt értelmezhetők. A fizetési kötelezettség megállapításakor nem lehet kizárólag a KSH útmutatóban megfogalmazott létszámszámítás szabályait alkalmazni.
Nézzük most meg, hogy a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény hogyan írja le a munkaadó fogalmát!
Munkaadó az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, valamint természetes személy, aki munkavállalót foglalkoztat, illetve foglalkoztatni kíván.
Munkavállaló az, aki munkaviszonyban áll.
Munkaviszonynak tekinthetjük a magyar jog hatálya alá tartozó alábbi jogviszonyokat:
– munkaviszony,
– közszolgálati jogviszony,
– állami szolgálati jogviszony,
– kormányzati szolgálati jogviszony,
– közalkalmazotti jogviszony,
– rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony,
– honvédelmi alkalmazotti jogviszony,
– bírói és igazságügyi szolgálati, valamint ügyészségi szolgálati viszony,
– a közfoglalkoztatási jogviszony,
– a biztosított bedolgozói és az – 1994. június 1-jét megelőzően létesített – ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony,
– a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony,
– a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya, ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját és a szociális szövetkezet tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát végző tagját,
– a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszony, valamint
– a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonya.
A rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség szempontjából nem minősül munkaadónak
- az iskolaszövetkezet a nappali tagozatos tanuló, illetve hallgató tagja,
- a közérdekű nyugdíjas szövetkezet az öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja és
- a szociális szövetkezet a tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát végző tagja tekintetében.
A szövetkezetek fent említett formái akkor kötelesek rehabilitációs hozzájárulást fizetni, ha az általuk foglalkoztatottak száma a felsorolt kivételek nélkül is meghaladja a 25 főt.
Ezt a szakmai álláspontot a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 23. §-a szerinti rehabilitációs hozzájárulás fizetésére vonatkozó szabályok egységes alkalmazására az Emberi Erőforrások Minisztériuma alakította ki.
Forrás:
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 1. § (2) bekezdésének 7. pontja, 23. §
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés a), b), c) pontja.
BérPortál – www.berportal.hu – Minden jog fenntartva
