Jól tudjuk, hogy a bérpótlék a munkavállaló részére nyújtott olyan juttatás, amely az általánostól eltérő körülmények közötti foglalkoztatást hivatott ellentételezni. Fontos itt kiemelni, hogy általánostól eltérő körülmények közötti foglalkoztatás. Ilyen eltérő körülmény lehet például, amikor a dolgozónk pihenőnapján is munkát végez, vagy rendkívüli munkaidőben végez munkát, vagy készenlétet, ügyeletet lát el.
FONTOS azonban tudnunk, mint egy alapszabályt, hogy a bérpótlék minden esetben a munkavállalónkat megillető rendes munkabéren felül jár. Ez azt jelenti, hogy a bérpótlékra jogosító időszakban fizetnünk kell a munkavállalónk munkabérét és a munkabérén felül a megfelelően kiszámított bérpótlékot, melynek számítása más és más lehet attól függően, hogy milyen típusú bérpótlékra jogosult a munkavállalónk.
A Munka Törvénykönyve az alábbi bérpótlékokat nevesíti, melyekkel mindenképpen számolnunk kell adott esetben:
- rendkívüli munkavégzés utáni pótlék (hétköznapi néven túlóra)
- vasárnapi pótlék
- munkaszüneti napon történő munkavégzés után járó pótlék
- műszakpótlék
- éjszakai pótlék
- készenléti pótlék
- ügyeleti pótlék
Mindemellett fontos tudnunk, hogy a bérpótlékok helyes számításához és nyilvántartásához precíz munkaidőnyilvántartást kell vezetnünk, mely amúgy is alapvető jogszabályi előírás. Így hát nézzük meg, hogy miknek kell megfelelnünk ahhoz, hogy párhuzamban legyünk a törvénnyel és egy adott munkaügyi vagy adóhatósági ellenőrzésnél teljeskörűek információval tudjunk szolgálni, valamint bérpótlék számításainkat is teljeskörűen alá tudjuk támasztani a megfelelő nyilvántartásokkal!
A munkaidő és a pihenőidő helyes nyilvántartása
Cégünk tevékenysége, munkavállalóink munkaidő-beosztása, betöltött munkaköre szintén befolyásolhatják azt, hogy a munkaidő- és pihenőidő vonatkozásában a szükséges adatokat milyen formában és mennyire teljeskörűen kell nyilvántartanunk. A cél, hogy minden tekintetben látszódjanak, illetve összegezhetőek legyenek azok a munkaidővel, pihenőidővel kapcsolatos információk, melyek érintik az munkavállalóink munkaidejét, illetve jövedelmüket.
FONTOS tudnunk, hogy a felek megállapodása vagy a kollektív szerződés a munkaidő-, a pihenőidő nyilvántartása vonatkozásában a törvényi rendelkezésekben foglaltaktól nem térhet el.
Munkaidőnyilvántartás minimum előírásai
Nézzük hát, hogy melyek azok az információk, melyeket nekünk, mint munkáltatóknak munkáltatói kötelezettségünkhöz kapcsolódóan nyilván kell tartanunk a munkaidők vonatkozásában:
- a rendes munkaidő kezdő és befejező időpontját, valamint időtartamát,
- a rendkívüli munkaidő kezdő és befejező időpontját, valamint időtartamát,
- a készenlét kezdő és befejező időpontját, valamint időtartamát, illetve
- a szabadság tartamát, valamint
- az önként vállalt túlmunka tartamát,
- mely a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján – az évi 250 órát meghaladóan – naptári évenként legfeljebb 150 óra rendkívüli munkaidő lehet kollektív szerződés hiányában,
- kollektív szerződés esetén pedig a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján – az évi 300 órát meghaladóan – naptári évenként legfeljebb 100 óra rendkívüli munkaidő lehet
Mikor nem kell vezetnünk folyamatos, napi szintű munkaidőnyilvántartást?
Jó, ha tudjuk, hogy a Munka Törvénykönyve lehetőséget ad arra is, hogy a rendes, valamint a rendkívüli munkaidő nyilvántartását – a fentiektől eltérően – az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethetjük. Tehát ha ez tűnik szimpatikusabbnak, választhatjuk ezt a megoldást is, ebben az esetben csak a beosztástól eltérő változásokat kell vezetni.
Milyen formában vezessük a munkaidőnyilvántartást?
Napjainkban, az informatikai rendszerek és internet világában egyre gyakrabban előfordul, hogy a munkaidő- és pihenőidő nyilvántartása elektronikus rendszerben történik. Amire figyeljünk, hogy az elektronikusan vezetett munkaidő nyilvántartásnak is tartalmaznia kell minden olyan adatot, melyet a törvény előír.
Nem árt tudnunk, hogy a Munka Törvénykönyvében leírt, az elektronikus dokumentumra vonatkozó szabályokat is alkalmaznunk kell, azaz az elektronikusan rögzített adatoknak, információknak, változatlan tartalommal visszaidézhetőeknek kell lenniük.
Annak sincs törvényi akadálya, hogy a munkaidő-nyilvántartás tényleges vezetését a munkavállalónkra bízzuk. Ne felejtsük el azonban, hogy a nyilvántartás hiányos, pontatlan, valótlan adatokat tartalmazó vezetésével kapcsolatban azonban a felelősség is a munkáltatót terheli, hiszen alapvetően a munkáltató kötelezettsége ezen adatok nyilvántartása.
Láthatjuk, hogy figyelembe vehetjük a dolgozóinkkal kötött egyedi megállapodásokat és a kollektív szerződést is, amivel szűkülhet a nyilvántartandó adatok mennyisége.
A munkaidőnyilvántartás és a bérpótlék kapcsolata
Ne felejtsük el, NAGYON FONTOS, hogy bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. Tehát láthatjuk, hogy ahhoz, hogy a bérpótlékokat helyesen számíthassuk, bizony szükség van a munkaidőnyilvántartás pontos vezetésére.
Nagyon fontos, hogy ne adjuk alább és bérszámfejtésünkkor rendelkezésünkre álljanak azok az analitikák, jelen esetben munkaidőnyilvántaráts, mely biztosítja a helyes számfejtést. Ha eltekintünk ezen analitikáktól, meglétüktől, precíz vezetésüktől, úgy járhatunk, hogy utólag bonyolódunk önellenőrzésekbe, vagy netán egy ellenőrzésnél találjuk szembe magunkat a bérszámfejtés és a munkaidőnyilvántartás ellentmondásával.
