A felszámolási eljárás száma jelentősen megugrott 2022-2023-ban. Mit jelent pontosan a felszámolási eljárás, mikor kerülhet rá sor? „Véletlenül” is felszámolás alá kerülhet egy cég? A cikkben alapvető tudnivalókat mutatunk be.
A felszámolási eljárás célja
Mondanom sem kell, hogy a felszámolási eljárásról külön törvény rendelkezik. Ebben találhatjuk meg a felszámolás célját is.
A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. Vagyis a cél, hogy a fizetésképtelen gazdálkodó szervezeteket, mint például a cégeket megszüntessék, és a még meglévő vagyonukból kifizessék a hitelezőket.
Nagyon fontos, hogy a felszámolási eljárás csak a gazdálkodó szervezetekre terjed ki. A magánszemély adósokkal szemben felszámolás helyett végrehajtási eljárásban lehet fellépni a követelés behajtása érdekében.
Mire sor kerül a felszámolási eljárásra nem biztos, hogy az adós cégnek bármilyen vagyona lenne. Ilyen esetben a hitelezők végül üres kézzel távoznak majd. Ennek ellenére azonban számukra is létfontosságú lehet a felszámolási eljárás, hiszen az hivatalosan igazolja, hogy a követelésük behajthatatlan. Így bár pénzhez nem jutnak, de a könyvelésükben sem kell évekig görgetni a fennálló követelést. Fontos szempont továbbá az is, hogy a fizetésképtelen cégek ne maradjanak a gazdasági körforgásban, hiszen ezzel csak újabb és újabb veszteségek keletkeznek, magukkal rántva másokat is.
A felszámolható vagyon köre
Fő szabály szerint a felszámolási eljárás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a felszámolási eljárás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően az eljárás tartama alatt szerez.
Hogyan lehetséges, hogy a felszámolási eljárás alatt is szerezhet vagyont a fizetésképtelen cég?
- A felszámolási eljárást nem mondhatjuk rövid eljárásnak, hiszen akár évekig is eltarthat. Mindeközben pedig a cég még tovább működhet, amennyiben a felszámolást vezető felszámoló ezt tartja célszerűnek. A további működés pedig további bevételt is eredményezhet.
- Olyan esetek is vannak, amikor a cég azért vált fizetésképtelenné, mert őt sem fizette ki valaki más határidőben. A felszámoló feladatai közé tartozik a felszámolás alatt lévő cég kintlévőségeinek behajtása is.
Szerencsés esetben tehát a cég vagyona annak ellenére gyarapodhat, hogy ő maga már felszámolás alatt áll. Természetesen ilyen esetben az újabb vagyon is a hitelezők kifizetését szolgálja majd.
A felszámolási eljárás megindítása
A felszámolási eljárást bíróság előtt kell megindítani. Ez azonban nem egy peres eljárás, így ne arra számíts, mintha pert indítanál. A felszámolási eljárásban a bíróság megvizsgálja az adós fizetésképtelenségét. Ezt főként okiratok alapján teszi meg és hozza meg a döntést. Ha a bíróság elrendeli az adós felszámolását, kijelöli a felszámolót. A továbbiakban már a felszámoló folytatja le a felszámolási eljárást.
A törvény pontosan meghatározza, hogy ki jogosult a felszámolási eljárást megindítani, és mindezt hogyan teheti meg.
Ami első pillantásra meghökkentő lehet, hogy a hitelező mellett az adós is kérheti a felszámolási eljárás megindítását maga ellen. Ennek azonban megvan a maga oka. Mint említettem, a felszámolás célja nem csupán a hitelezők kielégítése, de az is, hogy a fizetésképtelenné vált gazdálkodó szervezeteket megszüntessék. Ha egy adós azt látja, hogy már nem tud kilábalni szorult helyzetéből, nem tudja kifizetni az adósságait és biztosítani a további működését, akkor nem feltétlenül kell megvárnia, míg valaki felszámoltatja. Mivel ilyen helyzetben nem kerülhet sor végelszámolásra, hiszen arra fizetésképtelenség esetén nincs mód, így nincs más út a megszüntetéshez. Tehát ő maga is kezdeményezheti a saját felszámolási eljárásának megindítását.
Mikor beszélhetünk fizetésképtelenségről?
A törvény pontosan meghatározza azokat az eseteket, amikor az adós fizetésképtelensége megállapítható.
A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha
- az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette, vagy
- az adós a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy
- az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy
- az adós a fizetési kötelezettségét csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kötött egyezségben, reorganizációs eljárásban a bíróság által jóváhagyott reorganizációs tervben, szerkezetátalakításban a bíróság által jóváhagyott szerkezetátalakítási tervben foglaltak ellenére nem teljesítette, vagy
- a korábbi csődeljárást megszüntette, vagy
- a végelszámolási eljárásban az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, illetőleg az adós a tartozását az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni, és az adós gazdálkodó szervezet tagjai sem vállalják azok rendezését.
„Véletlenül” is felszámolás alá kerülhet egy cég?
A felszámolási eljárás jogszabályi célja a fizetésképtelenné vált gazdálkodó szervezetekkel szembeni eljárás. Ugyanakkor a való gazdasági életben nem egyszer kerül sor a felszámolási eljárás kezdeményezésére abból a célból, hogy a hitelező rábírja az adóst a tartozása kifizetésére.
Ennek oka, hogy szemben egy peres eljárással, a felszámolási eljárás elrendelését megelőzően igen rövid határidővel dönt a bíróság. A másik érv, hogy a felszámolás elrendelése esetén már sok minden foroghat kockán, így várható, hogy az adós a fenyegetettség hatására valahogyan mégis rendezi az adósságát.
A felszámolás iránti eljárásban a bíróság az okiratokra támaszkodik és nem fog hosszas vitarendezésbe kezdeni a követeléssel kapcsolatban. Éppen ezért a szükséges ismeretek hiánya oda vezethet, hogy az adós egyszer csak, mintegy „véletlenül” a felszámolásban találja magát. Éppen ezért időben érdemes tájékozódni és ügyvédhez fordulni segítségért.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak.
ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
www.erthetojog.hu
További hírekért, érdekességekért, kiadványokért látogasd meg az erthetojog.hu oldalt.
Hasznos tippekért, tanácsokért kövess bennünket itt is:
Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest, YouTube
Ha tetszik az ÉRTHETŐ JOG, örömmel vesszük, ha ezt megosztod velünk.
BérPortál – www.berportal.hu-Minden jog fenntartva
