A törvény lehetőséget ad arra, hogy a felek a vasárnapi pótlék, munkaszüneti napi pótlék, műszakpótlék és éjszakai pótlék esetén a bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapítsanak meg. Arra is van lehetőség a Munka Törvénykönyve alapján, hogy a felek a munkaszerződésben bérpótlék helyett, készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapítsanak meg.
A BÉRPÓTLÉKOK ALAPBÉRBE FOGLALÁSA
A törvény lehetőséget ad arra is, hogy a felek a vasárnapi pótlék, munkaszüneti napi pótlék, műszakpótlék és éjszakai pótlék esetén a bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapítsanak meg. Ez azt jelenti, hogy a törvény megengedi a bérpótlék fizetésének mellőzését, ha a munkavállaló alapbérét azokra a körülményekre tekintettel állapítottuk meg, amelyekre figyelemmel egyébként bérpótlékra lenne jogosult. Így tehát, ha a munkavállalónk alapbérében elismerésre kerülnek a kivételes körülmények, akkor nem jár részére külön bérpótlék. Fontos azonban ennek megfelelő dokumentálása és ezen szempontok alátámasztása részünkről, hogy későbbiekben, akár egy esetleges ellenőrzésnél igazolni tudjuk az egyes bérpótlékok fizetésének mellőzését.
HAVI ÁTALÁNY MEGÁLLAPÍTÁSA BÉRPÓTLÉKOK ESETÉN
Arra is van lehetőség a Munka Törvénykönyve alapján, hogy a felek a munkaszerződésben
- bérpótlék helyett,
- készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapítsanak meg.
Fontos, hogy ennek a megállapodásnak kifejezettnek kell lennie. Azaz a feleknek meg kell jelölniük a megállapodásukban, hogy az átalányban való megállapodás mely pótlékok kiváltására irányul.
Tehát, amikor bérpótlék kifizetésére nem tételes elszámolás alapján, hanem havi átalány formájában kerül sor, az átalány összege ilyen esetben nem változhat az alapján, hogy a munkavállaló mennyi, bérpótlékra egyébként feljogosító időszakban végzett munkát.
Készenlét, illetve ügyelet esetén olyan átalányban történő megállapodásra is lehetőség van, amely nem csak a készenléti és az ügyeleti pótlékot foglalja magában, hanem a munkavégzés díjazását és a pótlékot is. Láthatjuk, hogy a törvény a bérszámfejtéssel kapcsolatos adminisztráció csökkentése érdekében teljeskörűen megengedi a bérpótlék eseti elszámolása helyett az átalány megállapítását. Természetesen az általános magatartási szabályok e tekintetben is irányadóak.
Ne felejtsük el, hogy a pótlékátalány arányos részének meghatározásakor az alapbér arányosítására vonatkozó szabályokat kell alkalmaznunk. Ez azt jelenti, hogy a pótlékátalány meghatározott időszakra járó részének számításánál a pótlékátalánynak a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szoroznunk kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával.
PÉLDA
Például, ha az adott hónapban 20 munkanap van, dolgozónk részére járó teljes havi pótlékátalány összege 200.000 forint, napi munkaideje 8 óra, és 10 munkanapra kell megállapítanunk az arányos pótlékátalányt, akkor ez az összeg: (200.000 / 160 óra) * 80 óra = 100.000 forint lesz.
Fontos szem előtt tartanunk, hogy a bérpótlékok elszámolásának alapja a munkaidő- és a pihenőidő nyilvántartása lesz. Ezért különösen fontos ezen adatok pontos nyilvántartása, hiszen ezekből a rendelkezésre álló adatokból fogjuk tudni megállapítani a törvény szerinti bérpótlékok pontos óraszámát.
BérPortál – www.berportal.hu-Minden jog fenntartva
