Dolgozónk mikor lehet jogosult munkabére mellett ügyeleti pótlékra? Milyen díjazás jár akkor, ha ez alatt az idő alatt ténylegesen munkát is végez? Nézzük most meg az ügyelet és az ügyelet ideje alatti rendkívüli munkavégzés elszámolásának szabályait!
ÜGYELET SZABÁLYAI
A munkáltató tevékenysége, illetve egy különleges helyzet miatt szükséges lehet, hogy ügyeletet rendeljünk el dolgozónk számára, a rendes munkaidején felül. Az ügyelet tartama alatt alapvetően munkavégzés nem történik. Azonban ekkor is köteles dolgozónk munkára képes állapotát megőrizni, hogy szükség esetén rendelkezésünkre álljon munkavégzés céljára, egy esetlegesen felmerülő, speciális helyzet miatt.
Ha épp olyan tevékenységet végzünk, hogy szükség lehet rá, akkor jó ha tudjuk, hogy dolgozónk a beosztás szerinti napi munkaidején kívül rendelkezésre állásra is kötelezhető, ha ez szükséges.
Fontos azonban tudni, hogy a rendelkezésre állás mértékét is szabályozza a törvény. Ennek fényében a 4 órát meghaladó tartamú rendelkezésre állás csak bizonyos esetekben rendelhető el. Ezek az esetek a következők:
- a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása,
- baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése, elhárítása,
- a technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása.
Fontos tudnunk, hogy azonban vannak olyan esetek, amikor nem rendelhetjük el dolgozónk számára, hogy munkaidején felül rendelkezésünkre álljon. A munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermeke hároméves koráig, valamint a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén gyermeke hároméves koráig, valamint munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat fennállásakor számára készenlétet nem rendelhetünk el.
A gyermekét egyedül nevelő dolgozónk számára gyermeke hároméves korától négyéves koráig készenlét csak az ő hozzájárulásával rendelhető el. A törvény nem korlátozza a rendkívüli munkaidő elrendelését baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.
A munkavállaló a rendelkezésre állás tartama alatt köteles munkára képes állapotát megőrizni és szükség esetén utasításunk szerint munkát végezni. Rendelkezésre állás két esetben fordulhat elő. Nézzük most meg, mi a különbség e két fogalom között.
Ügyeletnek nevezzük a rendelkezésre állást, amikor mi határozzuk meg dolgozónk számára a rendelkezésre állás helyét. Készenlétnek nevezzük pedig azt, amikor a tartózkodási helyét dolgozónk maga határozza meg oly módon, hogy munkáltatója utasítása esetén rendelkezésünkre álljon.
A rendelkezésre állás elrendelését munkavállalónk kérése esetén írásban kell megtennünk. Tartamát legalább egy héttel korábban, egy hónapra előre szükséges közölnünk. Azonban jó, ha tudjuk, hogy az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha a munkáltató gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatjuk.
FONTOS tudnunk, hogy az ügyelet tartama nem haladhatja meg a huszonnégy órát, amelybe az ügyelet megkezdésének napjára beosztott rendes vagy elrendelt rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítanunk.
ÜGYELETI PÓTLÉK SZÁMÍTÁSA
Legyünk arra figyelemmel, hogy ügyelet esetén 40% mértékű bérpótlék jár dolgozónknak az alapbére mellett. E mellett a pótlék mellett ugyanakkor nem jár a munkavállalónknak ügyelet idejére rendes munkabér, mivel ez az időtartam önmagában, munkavégzés nélkül nem minősül munkaidőnek.
Előfordulhat azonban, hogy az ügyelet időtartama alatt ténylegesen munkavégzés is történik. Tekintettel arra, hogy ügyeletet a rendes munkaidőn felül rendelhetünk el, ezért hogyha ezalatt az idő alatt dolgozónknak munkát is kell végeznie, ezt az időt rendkívüli munkavégzésnek kell tekintenünk, s a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlékot kell megfizetnünk a rendes munkaidőre járó munkabéren felül.
Jó, ha tudjuk, hogy munkavégzés esetén egyéb bérpótlékokra, mint például műszakpótlékra, vagy éjszakai pótlékra, vasárnapi pótlékra, munkaszüneti napi munkavégzésért járó pótlékra is jogosult lehet. Ne felejtsük el szükség esetén ezeket is figyelembe venni.
FONTOS tudnunk, hogy ügyelet esetén, ha a munkavégzés tartama nem mérhető, 50% bérpótlékot kell fizetnünk.
Most pedig nézzünk erre is egy példát, az ügyelet elszámolására!
PÉLDA:
A dolgozónk napi munkaideje 8 óra.
Havibére: 300.000 Ft.
2020. március 1-jén beosztás szerinti munkaideje: 08:00 – 16:00.
Tényleges munkaidő: 08:00 – 16:00.
Ezen a napon 17:00 – 20:00 óráig ügyeletet rendeltünk el számára. Ez 3 óra.
Ügyeleti pótlékra tehát összesen 3 órára jogosult. Példánk esetében ez alatt az idő alatt tényleges munkavégzés nem történik.
A Munka Törvénykönyvében rögzített pótlékalap osztószámát így kell meghatároznunk:
- általános teljes napi munkaidő esetén 174 óra
- rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a 174 óra arányos része.
1 órára járó pótlékalap meghatározásakor 174 lesz az osztószám, tekintettel arra, hogy dolgozónkat 8 órás munkaidőben foglalkoztatjuk.
Tehát 300.000 Ft / 174 óra = 1.724 Ft lesz a bérpótlékok 1 órára eső egységdíja.
A 40%-os mértékű ügyeleti pótlék kiszámítása így fog kinézni a példánk esetében:
(300.000 Ft / 174 óra) * 40% * 3 ügyeleti óra = 2.069 Ft
Tehát dolgozónknak plusz díjazásként összesen 2.069 Ft bérpótlék is jár a havi alapbére mellett.
Figyeljünk az ügyelet és az ügyelet ideje alatti munkavégzés elszámolására vonatkozó törvényi előírások betartására és legyünk tekintettel a munkaidő-beosztás szabályaira is.
BérPortál – www.berportal.hu-Minden jog fenntartva
