A 2021. január 1. és 2021. június 30. között a SZÉP-kártya egyes alszámláira utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összeget nem terheli szociális hozzájárulási adó.
2021. január 1. és 2021. június 30. között[1] az Szja törvénytől[2] eltérően a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) szálláshely alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 400 ezer forint, vendéglátás alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 265 ezer forint, szabadidő alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 135 ezer forint összegig minősül béren kívüli juttatásnak.
A 2021. január 1. és 2021. június 30. között a SZÉP-kártya egyes alszámláira utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összeget nem terheli szociális hozzájárulási adó.[3]
2021. január 1. és 2021. június 30. között az Szja törvény 70. § (8) bekezdésétől eltérően az éves rekreációs keretösszeg
- költségvetési szerv munkáltató esetén évi 400 ezer forint
- más munkáltató esetében évi 800 ezer forint.
2021. július 1-től a SZÉP-kártya egyes alszámláira béren kívüli juttatásként adható támogatás keretösszege, több munkáltatót együttvéve
- szálláshely alszámlánál legfeljebb évi 225 ezer forint,
- vendéglátás alszámlánál legfeljebb évi 150 ezer forint,
- szabadidő alszámlánál legfeljebb évi 75 ezer forint lehet.[4]
2021. július 1-től az éves rekreációs keretösszeg minden munkáltató esetében 450 ezer forint lesz.
A béren kívüli és egyes meghatározott juttatást terhelő közterheket[5] a kifizetőnek a juttatás hónapja kötelezettségeként kell megállapítania, bevallania és megfizetnie. Így a SZÉP-kártyára utalt munkáltatói támogatás adókötelezettségének a megállapítása során a juttatás időpontjában hatályos szabályok szerint kell eljárni. Arra a juttatásra, amely az első félévben esedékes, a Vmtv. szabályai vonatkoznak, míg a második félévben az Szja törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Példák
A példák nem költségvetési szerv munkáltatókra vonatkoznak.
1. Példa
- Kérdés:
Ha a munkáltató egyenlő részletekben utalja a SZÉP-kártyára a támogatást a munkavállalónak, akkor azt az első és második félévben béren kívüli juttatásként az akkor hatályos rekreációs keretösszeg és az egyes alszámlákra vonatkozó értékhatár arányos részéig teheti meg? Azaz 2021. június 30-ig 400 ezer forint, június 1-től további 225 ezer forint juttatható?
Válasz:
A törvényben meghatározott keretösszegek az adóévre vonatkoznak, így a juttatás időpontjában az azt megelőzően az adóévben támogatásként utalt összegeket is figyelembe kell venni. Azaz a keretösszegek arányosítására nincs lehetőség. Ha a munkáltató az első félévben már annyi juttatást adott, hogy az kimeríti a következő juttatás időpontjában hatályos szabályok szerinti keretösszegeket, akkor a keretösszeget meghaladó rész már csak egyes meghatározott juttatásként adható.
Például, ha a munkáltató az első félévben 400 ezer forint összegben ad a szálláshely alszámlára támogatást, akkor a második félévben az akkor hatályos keretösszegig már csak a vendéglátás, vagy a szabadidő alszámlára adhat legfeljebb 50 ezer forintig béren kívüli juttatást.
2. Példa
- Kérdés:
A munkáltató a munkavállalónak 2021. január 1-én az év első felében hatályos szabályok szerinti évi 800 ezer forint éves rekreációs keretig ad támogatást a munkavállaló SZÉP-kártyájára béren kívüli juttatásként. Ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik az első félévben, akkor hogyan kell meghatározni a rekreációs keretösszegét? Ha a munkaviszony a második félévben szűnik meg, akkor hogyan kell számolni?
Válasz:
Munkaviszony megszűnése esetén az éves rekreációs keretösszegnek a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összeget kell tekinteni[6]. Ha a munkaviszony 2021. első félévében szűnik meg, akkor az első félévben hatályos rekreációs keretösszeget (800 ezer forintot), míg ha a második félévében, akkor a második félévben hatályos rekreációs keretösszeget (450 ezer forintot) kell arányosítani a munkaviszonyban töltött napokra. Ha a munkáltató az első félévben a hatályos szabályok szerinti maximális összeghatárokig adott SZÉP-kártyára juttatást a munkavállalónak, akkor a munkaviszony megszűnésekor a juttatás egy része egyes meghatározott juttatásnak fog minősülni. Az arányosított keretösszeget meghaladó rész (mint egyes meghatározott juttatás) után keletkező adókötelezettséget a jogviszony megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként kell megállapítani, figyelembe véve az azután korábban, béren kívüli juttatásként teljesített közterheket.
3. Példa
- Kérdés:
A munkavállaló határozott idejű munkaviszonya 2021-ben az első félévben kezdődik, és a második félévben megszűnik. A munkavállaló a munkaszerződés megkötésekor nyilatkozott a SZÉP-kártyára utalható juttatások tervezett igénybevételének módjáról. Hogyan kell meghatározni a rá vonatkozó időarányos rekreációs keretösszeget? A jogviszonyban töltött napokkal való arányosítást a munkaviszony megszűnésekor hatályos Szja törvény szerinti rekreációs keretösszeg alapján kell elvégezni?
A SZÉP-kártya egyes alszámláinak juttatási értékhatárát a kifizetéskori és a nyilatkozat szerinti tervezett időszakokban hatályos szabály szerint kell figyelembe venni?
Válasz:
Az első félévben adott béren kívüli juttatásnál az éves rekreációs keretösszeg 800 ezer forint, míg a második félévben utalt támogatásnál 450 000 forint. A munkaviszony megszűnésekor a jogviszonyban töltött napokkal való arányosítást a megszűnés napján hatályos szabályok szerint kell elvégezni. Vagyis a második félévben a 450 ezer forintot kell arányosítani. Ha a munkáltató el akarja kerülni a juttatásnak a munkaviszony megszűnésekor történő átminősítését egyes meghatározott juttatásra, akkor a munkaviszony kezdetekor (az első félévben) úgy érdemes meghatározni a SZÉP-kártya egyes alszámláinál igénybe vehető keretösszeget, hogy az ne haladja meg a munkaviszony megszűnése napján hatályos szabályok szerint arányosított éves rekreációs keretösszeget.
A SZÉP-kártya egyes alszámláira vonatkozó egyedi keretösszegeket a juttatás időpontjában hatályos szabályok szerint kell figyelembe venni.
4. Példa
- Kérdés:
A Vmtv. szerint 2021. június 30-ig a SZÉP-kártya egyes alszámláira adható juttatások értékhatárának számításánál a más munkáltató által adott juttatások értékét nem kell figyelembe venni.
A munkavállaló az első félév egyes hónapjaira igényel SZÉP-kártyára adható juttatást a munkáltatójától. Ezek együttes értéke nem haladja meg az első félévben hatályos, a Vmtv. szerinti, béren kívüli juttatásokra vonatkozó egyedi értékhatárt.
A munkavállaló 2021. májusában munkahelyet vált, és az új munkáltatónál is igényel SZÉP-kártyára adható juttatást 2021. második félévére is. 2021. július 1-től az Szja törvény szerint a más munkáltató által adott SZÉP-kártyára adható juttatások értéke már beleszámít a béren kívüli juttatásokra vonatkozó értékhatárba.
Ez esetben, az első félévben az egyes alszámlákra kifizetett SZÉP-kártyára utalt juttatás összegét is figyelembe kell-e venni a más munkáltató által adott és a második félévre eső időszakban tervezett juttatás értéke együttes összegének kiszámításánál?
Miután a második félévben az Szja törvény alapján az egyes alszámlákra vonatkozó értékhatárok alacsonyabbak, mint az első félévben hatályos értékhatárok, ezért előfordulhat, hogy a második félévben hatályos értékhatárok miatt már az első félévben kifizetett, az akkori szabályok szerint béren kívüli juttatásként minősített juttatás „besorolása” is változik? Ha igen, akkor a munkáltatónak önellenőrzéssel helyesbítenie kell-e a havi adó- és járulékbevallását?
Válasz:
A második félévben nyújtott juttatásnál a SZÉP-kártya egyes alszámláira vonatkozó éves keretösszegeknél a több juttatótól együttvéve származó munkáltatói támogatásokat kell figyelembe venni[7]. Vagyis tekintettel arra, hogy a keretösszeg egy adóévre vonatkozik, a második félévben nyújtott juttatás esetén az adóévben több munkáltatótól juttatott összegeket összeadva kell megvizsgálni, hogy a juttatás belefér-e a második félévben hatályos keretösszegbe. A keretösszegen felül adott juttatás egyes meghatározott juttatásnak fog minősülni.
A juttatás átminősítésére csak a munkaviszony megszűnésekor kerülhet sor. Hiszen akkor kell visszamenőleg megvizsgálni, hogy a munkaviszony megszűnésének napjára arányosított éves rekreációs keretösszeget meghaladta-e a korábban SZÉP-kártyára utalt támogatás. Az arányosított keretösszeget meghaladó rész (mint egyes meghatározott juttatás) után keletkező adókötelezettséget nem visszamenőlegesen (az érintett hónapok önellenőrzésével), hanem a jogviszony megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként kell megállapítani. Itt figyelembe kell venni, a meghaladó rész után korábban (béren kívüli juttatásként) teljesített közterheket. Ha a munkáltató el akarja kerülni a juttatásnak a munkaviszony megszűnésekor történő átminősítését, akkor a munkaviszony kezdetekor (az első félévben) úgy érdemes meghatározni az igénybe vehető keretösszeget, hogy az ne haladja meg a munkaviszony megszűnése napján hatályos szabályok szerint arányosított éves rekreációs keretösszeget.
Ha a munkavállaló az első félévben létesít munkaviszonyt a munkáltatónál, akkor, az egyes alszámlákra vonatkozó egyedi keretösszegeket nem kell arányosítani és arra sem kell tekintettel lenni, hogy a belépés előtt más munkáltatótól kapott-e juttatást és milyen értékben. A második félévben adott juttatásnál viszont az adóévben a juttatás időpontjáig összességében utalt támogatásokat együttesen kell figyelembe venni. Így a korábbi és másik munkáltató által a SZÉP-kártyára utalt összegeket is vizsgálni kell. Ha a második félévre vonatkozó éves rekreációs és egyedi keretösszegeket a korábban adott juttatások már kimerítették, akkor a támogatás már csak egyes meghatározott juttatásként adható. De a juttatás időpontjában hatályos szabályok szerint korábban béren kívüli juttatásként minősített támogatás „besorolása” nem változik.
5. Példa
- Kérdés:
Az első félévben a munkáltató által a munkavállalónak SZÉP-kártyára adott juttatás esetén a juttatáskor hatályos szabály szerinti, az egyes alszámlákra vonatkozó keretösszeg és rekreációs keretösszegnek a félévre arányosított összegéig adható juttatás?
Például, ha az első félévben a munkáltató 200 ezer forintot ad a SZÉP-kártya vendéglátás alszámlájára a dolgozónak, akkor a második félévben kedvezményes adózás mellett erre az alszámlára nem adható juttatás, mert a második félévben e juttatás értékhatára 150 ezer forint, és már 200 ezer forintot kapott a munkavállaló?
Válasz:
Sem az éves rekreációs keretösszeget, sem az egyedi keretösszegeket nem kell arányosítani, mindig a juttatás időpontjában hatályos szabályok szerint kell eljárni.
Ha az első félévben a munkáltató ad 200 ezer forintot a munkavállalónak a SZÉP-kártya vendéglátás alszámlájára, akkor a második félévben ugyanarra az alszámlára juttatás már csak egyes meghatározott juttatásként adható.
Ha az első félévben a munkáltató a vendéglátás alszámlára 100 ezer forintot utal, akkor a második félévben kedvezményes adózás mellett még adhat 50 ezer forintot, mert a második félévben az erre az alszámlára vonatkozó értékhatár 150 ezer forint, és ebből csak 100 ezer forintot juttatott.
Ha az első félévben a SZÉP-kártyára 500 ezer forint béren kívüli juttatást kap a munkavállaló, akkor a második félévben már béren kívüli juttatást nem kaphat, mert a második félévben az éves rekreációs keret 450 ezer forint, minden további juttatás egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles.
[1] A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Vmtv.) 40. § (1) és (2) bekezdése
[2] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény)
[3] Vmtv. 40. §. (3) bekezdés
[4] Szja törvény 71. § (1) bekezdése
[5] Szja törvény 69. § (5) bekezdése
[6] Szja törvény 70. § (8) bekezdése
[7] Szja törvény 71. § (1) bekezdése
Forrás: NAV
BérPortál – www.berportal.hu-Minden jog fenntartva
