A legtöbbünk már biztosan megtapasztalta milyen előnyei, hátrányai lehetnek a teljesítménybérnek. Ha máshol nem, akkor a korábban kötelező iskolai gyümölcsszedések alkalmával. A teljesítmény utáni bérezés kulcsa a munkáltató által megállapított elvárt szint. Hogyan szabályozza ezt a Munka Törvénykönyve? Mi védi a munkavállalókat?
Mi a teljesítménybér?
„Teljesítménybér az a munkabér, amely a munkavállalót a kizárólag számára előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg.”
Teljesítménybér esetén előre kell meghatározni
- a teljesítménykövetelményt, és
- a teljesítménybér-tényezőt. A teljesítménybér-tényező a meghatározott teljesítményhez kapcsolódó munkadíj összege.
Teljesítménykövetelmény lehet például havi 100 bokor elültetése, míg a teljesítménybér-tényező lehet elültetett bokronként 3.000 Ft. Ebben az esetben a teljesítménykövetelmény 100%-os teljesítése esetén 300.000 Ft lenne a munkabér.
A kulcs a követelmény megállapítása
A teljesítménybér lényege – ha jól alkalmazzák -, hogy nagyobb teljesítményre ösztönöz. Nemcsak anekdota szinten terjedt el azonban, hogy ha a munkavállalók képesek az egyik időszakban túlteljesíteni, a következőben a munkáltató a túlteljesített értéket tekinti majd minimumnak. Éppen ezért a Munka Törvénykönyve a munkáltatóra kötelező szabályokkal próbálja meg mederben tartani a teljesítmény alapú díjazást.
A munkáltató köteles előzetesen, objektív mérés alapján meghatározni a teljesítménykövetelményt.
Ez lényegében egy előzetes mérés, illetve számítás. Ennek során azt is meg kell állapítani, hogy a munkáltató által rögzített teljesítménykövetelmény teljes munkaidőben 100 százalékosan teljesíthető-e. A teljesítésnél figyelembe kell venni a munkakörülményeket, a technológiát és a munkaszervezést is.
A teljesítménykövetelmény megállapításával kapcsolatos vita esetén a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy eljárása megfelel a törvényben előírtaknak.
Garanciális elemek a munkavállalók érdekében
Mivel a teljesítménykövetelményt a munkáltató szabja meg, ezért több olyan garanciális elem található a Munka Törvénykönyvében, ami a munkavállalók érdekeit hivatott védeni.
- A törvény előírja, hogy a teljesítménykövetelményt és a teljesítménybér-tényezőt alkalmazásuk előtt írásban kell közölni a munkavállalóval. Az írásbeli közlésnél nem feltétel, hogy azt a munkaszerződésben rögzítsék a felek. Ez nem is lenne célszerű, hiszen abban az esetben a teljesítménykövetelmény minden módosításához a munkaszerződést is módosítani kellene. A Munka Törvénykönyve értelmében ebben az esetben írásbeli közlésnek minősül az is, ha a munkáltató a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér-tényező meghatározását tartalmazó nyilatkozatát a helyben szokásos és általában ismert módon teszi közzé.
- A munkavállalót védő szabály, hogy a teljes munkaidőben dolgozóknál úgy kell meghatározni a teljesítménybér-tényezőt, hogy a teljesítménykövetelmény százszázalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak járó munkabér mindenképpen elérje a jogszabályban előírt kötelező legkisebb munkabér (minimálbér, illetve garantált bérminimum) összegét. A minimálbérről korábban itt írtunk: Kinek jár a magasabb minimálbér – mutatjuk a buktatókat.
- A munkabért kizárólag teljesítménybér formájában meghatározni csak a munkaszerződésbe foglalt megállapodás esetén lehet.
- További védelmet jelent, hogy a kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetén legalább az alapbér felét elérő garantált bér megállapítása is kötelező.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd.
– – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
www.erthetojog.hu
BérPortál – www.berportal.hu – Minden jog fenntartva
