A munkaerő-piaci változások hatására egyre több munkavállaló kerül abba a helyzetbe, hogy bár szeretne munkát vállalni, de idős kora miatt nehezebben talál megfelelő álláslehetőséget. Az álláskeresési segély azoknak a nyugdíjhoz közel álló álláskeresőknek nyújt segítséget az életvitelükhöz, akik tartósan nem tudnak munkaviszonyt létesíteni.
Kinek jár?
Az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési segélyt (álláskeresési segély) kell megállapítani, ha
a) munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani,
b) a kérelem benyújtásának időpontjában a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült és az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette, vagy a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítását az állami foglalkoztatási szerv – kereső tevékenység miatt – megszüntette és az álláskereső álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot,
c) az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését, vagy a b) pontban meghatározott megszüntetését követően három éven belül betöltötte a b) pontban meghatározott életkort, és
d) rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, és
e) korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül.
Mennyi az összege?
Jó ha tudjuk, hogy az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző, vagy – ha az álláskeresőként való nyilvántartásba vételre későbbi időpontban kerül sor – az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben az ezen időszakkal érintett jogviszonyokban elért, társadalombiztosítási járulék alapja (járulékalap) havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A havi átlagos összeg kiszámítása során ezen időszak alatt elért járulékalap összegét osztani kell azoknak a hónapoknak a számával, amelyekben az álláskeresőnek volt járulékalapot képező jövedelme. Előfordulhat, hogy álláskereső adott hónapban nem az egész hónapra vonatkozóan rendelkezik járulékalappal. Ilyen esetben a hónapot, a havi átlagos összeg kiszámítása során töredékhónapként kell figyelembe venni. Megeshet, hogy az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben több munkaadóval állt munkaviszonyban, vagy több vállalkozói tevékenységet is folytatott, vagy munkaviszonyban állt és vállalkozói tevékenységet is folytatott. Ebben az esetben, az álláskeresési járadék összegét valamennyi munkaadónál, illetve vállalkozói tevékenysége során elért járulékalap alapulvételével kell kiszámítani.
Az álláskeresési segély összegét a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér összege 40 százalékának alapulvételével kell megállapítani. Lehetséges, hogy a fentebb meghatározott járadékalap az előbbi összegnél alacsonyabb volt. Ilyenkor az álláskeresési segély összegét a járadékalap alapulvételével kell megállapítani. Az egy napra járó álláskeresési segély összege az előzőekben foglaltak szerint meghatározott segélyalap harmincad része.
Meddig jár az álláskeresési segély?
A nyugdíj előtti álláskeresési segély addig folyósítható, amíg a jogosult öregségi nyugdíjra, megváltozott munkaképességű személyek ellátására nem szerez jogosultságot.
Az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az álláskeresési segély iránti kérelem benyújtásának napja. Jó ha tudjuk, hogy ha az álláskereső a személyes adatait – az állami foglalkoztatási szerv részére – a személyes jelentkezését megelőzően – e-ügyintézési tv.-ben foglaltak szerint küldte meg, az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az adatoknak az állami foglalkoztatási szervhez történő megérkezésének a napja.
Forrás: 1991. évi IV. tv. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról, kormanyablak.hu
BérPortál – www.berportal.hu-Minden jog fenntartva
