Ha egy magyar illetőségű magánszemély olyan államból részesül jövedelemben, amellyel Magyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerüléséről szóló Egyezménye (a továbbiakban: nem egyezményes állam), akkor a jövedelem adóztatására mindkét államnak joga van. Azaz előfordulhat, hogy ilyen esetben ténylegesen kétszer kellene a jövedelem után az adót megfizetni. Ezt a méltánytalan helyzetet a magyar belső szabályok azonban orvosolják.
Ha a nem egyezményes államból származó, összevont adóalapba tartozó jövedelemből a külföldi államban is vonnak személyi jövedelemadót
Ha a nem egyezményes államból származó, összevont adóalapba tartozó jövedelemből a külföldi államban is vonnak személyi jövedelemadót (és ez a magánszemélynek nem jár vissza), akkor a Magyarországon fizetendő személyi jövedelemadó összegét csökkenti a külföldön megfizetett adó 90 százaléka. De legfeljebb e jövedelem adóalapjára az adó mértékével (15 százalékkal) megállapított adó.
Például, ha egy magyar állampolgár öt évig nem egyezményes államban dolgozik, akkor megőrzi magyar illetőségét, függetlenül attól, hogy van-e Magyarországon lakóhelye. Az ebben az időszakban szerzett jövedelmének adóztatására Magyarország jogosult azzal, hogy a külföldön fizetett adó maximum 90 százaléka. De legfeljebb e jövedelem adóalapjára eső 15 százalék adó a Magyarországon fizetendő adót csökkenti
Ha nincs egyezmény
Ha nincs egyezmény, a magánszemély illetőségét – a magyar adókötelezettség szempontjából – kizárólag a magyar szabályok szerint kell megállapítani. Emiatt egy magyar állampolgár csak akkor külföldi, ha egyben kettős állampolgár is, és Magyarországon nincsen bejelentett állandó lakóhelye. A nem egyezményes államból származó külön adózó jövedelemnél a Magyarországon fizetendő adót szintén csökkenti a külföldön levont adó összege. A külföldön megfizetett adó beszámítása miatt a jövedelem után fizetendő adó nem lehet kevesebb a jövedelem 5 százalékánál. Természetesen ilyenkor sem csökkenti a magyar adót az az adóösszeg, amely a magánszemélynek a külföldi államban visszajár.
Például a nem egyezményes államból származó osztalékból a külföldi államban levont adó összege 22 százalék. Ezért a Magyarországon fizetendő 15 százalékos adó miatt nem lenne belföldön adófizetési kötelezettség. Azonban ilyen esetben Magyarországon legalább a jövedelem 5 százalékát kell személyi jövedelemadóként megfizetni, e jövedelem után a fizetendő adó mértéke 5 százalék lesz.
Az előzőekben leírtaktól eltérően egyéb jövedelem az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által, vagy annak megbízásából fizetett kamat és osztalék. Az ilyen társaság értékpapírjának árfolyamnyeresége, illetve az ilyen társaságból kivont jövedelem.
Alacsony adókulcsú állam az olyan állam, amelyben törvény nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget vagy az előírt adómérték kevesebb, mint 9 százalék, kivéve, ha az állammal Magyarország egyezményt kötött a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén.
Ugyancsak egyéb jövedelem az olyan államban belföldi illetőségű személy által fizetett kamat, amellyel Magyarországnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén.
Forrás: NAV
BérPortál – www.berportal.hu-Minden jog fenntartva
