Az 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról, több pontban módosult. A letiltások összegszerűségére gyakorolt hatásuk közül átvesszük most a legfontosabbakat, amelyek 2023. január 1-én lépnek életbe.
Mindenekelőtt ismételjük át tudásunkat a letiltásokkal kapcsolatban!
Most nézzük meg először, hogy mi a teendőnk, ha végrehajtási levél érkezik cégünkhöz.
Célszerű figyelni arra, hogy a levél kézhezvételétől számított 15 napon belül kell tájékoztatnunk a végrehajtói irodát arról, hogy nyilvántartásba vettük a letiltást és hogy a következő bérszámfejtésnél figyelembe fogjuk azt venni. A munkavállalót is a letiltást kézhezvételétől számított 1 munkanapon belül értesíteni szükséges.
Milyen sorrendiséget kell betartanunk a letiltásokat illetően?
Nem árt, ha tudjuk, hogy előfordulhat az helyzet is, amikor több végrehajtói levél érkezik egy adott dolgozóval kapcsolatosan és bizony, ha ezek összege meghaladja a maximum figyelembe vehető letiltások összegét – melyekről később írunk részletesen -, akkor fontos sorrendiséget felállítanunk. Természetesen a jogszabály arról is rendelkezik, hogy ezen letiltásokat milyen sorrendben vegyük figyelembe, tehát nem mi döntjük azt el és nem is feltétlen a végrehajtói levél dátuma, hanem az ide vonatkozó jogszabály.
- gyermektartás
- az adóssal szemben fennálló egyéb tartásdíj,
- a munkavállalói bér és a vele egy tekintet alá eső járandóság,
- polgári perben vagy büntetőeljárásban az adóssal szemben a bűncselekmény következtében keletkezett és a természetes személy sértett javára megállapított polgári jogi igény,
- a büntető- és a büntetés végrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével),
- adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,
- egyéb követelés,
- a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.
Mennyi az annyi? 33%, 50 %, vagy még több?
Alapesetben a munkabérből 33 százalékot lehet levonni végrehajtói letiltás címén.
Azonban két kivételes esetet meg kell említenünk:
Az egyik az, hogy
- tartásdíj
- adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés
- jogalap nélkül felvett munkabér és társadalombiztosítási ellátás
esetén önmagában is 50%-ig levonható a munkabér.
A másik pedig, hogy a 33%-ban vagy 50%-ban levont összegen felül, korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havi nettó bér azon része, amely meghaladja a 200.000 Ft.-ot. (2023. január 1-től)
Ez 2022. december 31-ig a következőképpen alakult:
Korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havi nettó bér azon része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét, mely jelenleg 142.500 Ft.
Mi változik még a munkabérből való letiltás esetén 2023. 01. 01-től?
Szintén egy összegszerű szabály lép életbe:
A levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a 60.000 Ft-t (a korábbi öregségi nyugdíj helyett).
Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén.
De valójában mi is számít bele a munkabér és a munkabér jellegű jövedelmek közül a letiltás alapjába?
Jó ha tudjuk, hogy minden olyan jövedelem, amelyet személyi jövedelemadó-előleg fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél letiltás alá helyezhető, bizonyos részéig.
Ebből logikusan következik, hogy többek között például a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés, a cafeteria sem képezi annak alapját, így fontos, hogy ezeket ne is számítsuk bele.
Összegzésül fontos elmondanunk, hogy a letiltások megfelelő kezelése nem éppen a legegyszerűbb feladatok közé tartozik. Fontos tudásunkat folyamatosan aktualizálni és eligazodni a jogszabályokban is, hiszen sok esetben a letiltásokat nem elegendő csupán felvezetni nyilvántartásunkban. Azt is meg kell említenünk, hogy egy megfelelő szoftver nagyban segítheti munkánkat.
Forrás: www.adosziget.hu
BérPortál – www.berportal.hu-Minden jog fenntartva
