A minimálbér és a garantált bérminimum összege hosszú évek óta emelkedőben van. Az idei évben jelentős emelkedés következett be a minimálbér és a garantált bérminimum összegében is. Milyen esetben jogosult a munkavállaló a minimálbérnél magasabb összegű garantált bérminimumra?
A garantált bérminimum
A minimálbér és a garantált bérminimum összegét kormányrendelet határozza meg. 2022. január 1. napjától a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege teljes munkaidő esetén havi 200.000,-Ft, a garantált bérminimum összege pedig havi 260.000,-Ft.
A kormányrendelet általánosságban rendelkezik arról, hogy milyen esetben jogosult a munkavállaló a garantált bérminimumra.A garantált bérminimumra a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló jogosult.
A garantált bérminimum általános feltételei
Ahhoz, hogy a munkavállaló jogosult legyen a garantált bérminimumra, két feltételnek kell egyidejűleg megfelelnie:
- Olyan munkakörben dolgozik, amely legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, továbbá
- rendelkezik a megfelelő végzettséggel vagy szakképzettséggel.
Ha a két feltétel közül bármelyik nem teljesül, akkor a munkavállaló nem jogosult a garantált bérminimumra. Például, ha középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozik, de nem rendelkezik az előírt szakképzettséggel, akkor nem jogosult a garantált bérminimumra. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a dolgozónak középfokú iskolai végzettsége van, de olyan munkakörben dolgozik, amely nem igényel középfokú végzettséget.
A végzettségre, szakképzettségre vonatkozó előírás
Ahhoz, hogy eldönthető legyen a garantált bérminimumra való jogosultság, tudni kell, hogy a munkavállaló által ellátott munkakör kötve van-e valamilyen végzettséghez vagy szakképzettséghez. Ha igen, akkor ez középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget jelent-e.
A munkakör betöltéséhez szükséges képzettséget vagy végzettséget előírhat
- jogszabály,
- a munkáltató vagy
- kollektív szerződés.
Jogszabályi előírások
Vannak bizonyos tevékenységek, munkakörök, amelyek végzését jogszabály köti meghatározott végzettséghez vagy képesítéshez. Ezek a követelmények nem egy jogszabályban kerültek felsorolásra. Mindig az adott tevékenységre vonatkozó ágazati jogszabályok között kell megkeresni a vonatkozót. Mindig érdemes megnézni az aktuális előírásokat, mert a képesítésekre vonatkozó előírások változhatnak. Például 2021-ben a kereskedelem területén jelentősen enyhültek a képesítésre vonatkozó előírások. A korábbi szabályozás szerint például az élelmiszer értékesítéshez (zöldség, gyümölcs kivételével) legalább eladói, boltvezetői, kereskedői vagy a szakiránynak megfelelő más szakképesítés volt szükséges, amelyek középfokú szakképesítésnek minősülnek. A módosítást követően a jogszabály már nem fogalmaz meg képesítési előírást az élelmiszer értékesítéséhez.
Amikor a munkáltató dönt a végzettségről
A munkáltató is előírhat végzettségre vagy szakképzetségre vonatkozó követelményt meghatározott munkakör betöltéséhez. Ezt akkor is megteheti, ha jogszabály nem köti képesítéshez az adott tevékenység folytatását. Ha a munkáltató legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget vár el a munkakörhöz, és a dolgozó ennek a feltételnek megfelel, akkor jogosult a garantált bérminimumra.
A munkáltató által előírt képesítés általában rögzített formában jelenik meg, például a munkaszerződésben, munkaköri leírásban vagy más írott formában. A bírósági gyakorlat szerint az írásban meg nem jelenő, de a gyakorlatban alkalmazott szakképesítési elvárás is olyan munkáltatói szakképesítési követelményt jelent, ami jogosíthat a garantált bérminimumra. Ha például a munkáltató egy bizonyos munkakörre csak olyan személyeket vesz fel, akiknek legalább szakirányú középfokú szakképzettsége van, akkor ez a munkakör a munkáltató részéről szakképzettséget igénylő munkakörnek minősül akkor is, ha a munkáltató az elvárást írásban nem fogalmazta meg.
A garantált bérminimumra való jogosultság eldöntéséhez meg kell határozni a végzettségre vagy képzettségre vonatkozó követelmény szintjét is, hiszen legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörökről beszélünk. A követelményszint meghatározását a vonatkozó jogszabályok is segítik, mint például a nemzeti köznevelésről, a szakképzésről szóló törvény, az Országos Képzési Jegyzéket (OKJ) felváltó Szakmajegyzék, valamint a Magyar Képesítési Keretrendszerben meghatározott képesítési szintek.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A megbízható jogi képviselő
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
+36 (1) 266-6621, +36 (30) 692-9392
www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu
Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest
