2019. január 1-jétől számos „cafetéria” juttatás adózása megváltozott. Felmerülhet kérdésként, hogy ezeket a juttatásokat figyelembe kell-e vennünk a bírósási letiltásoknál, mint munkavállalói munkabér? Cikkünkben erre a kérdésre keressük a választ!
A Magyar Közlöny 2018. évi 117. számában megjelent az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény, mely hatályon kívül helyezte 2019. január 1-jétől az Szja törvény 89. § (6) bekezdését.
A 2019. január 1-jével hatályon kívül került rendelkezés így szólt 2018. december 31-éig:
Szja tv. 89. § (6) A 2016. december 31-én hatályos 71. § szerint béren kívüli juttatásnak minősülő, de a 2017. január 1-jén hatályos 71. § szerint béren kívüli juttatásként nem nevesített juttatásokat a munkáltató (ideértve a személyesen közreműködő tagja tekintetében a társas vállalkozást is) 2016. december 31-ét követően a juttatásokra vonatkozóan a 2016. december 31-én hatályos szabályokban meghatározott feltételek szerint, de az egyedi értékhatárok figyelmen kívül hagyásával egyes meghatározott juttatásként biztosíthatja.
2019. január 1-jétől az egyes meghatározott juttatások közül megszűnt tehát a valamennyi munkavállaló számára, vagy valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján juttatott termék szolgáltatás vagy utalvány juttatásának lehetősége is. Így már nincs lehetőség a továbbiakban többek között önkéntes egészségpénztári hozzájárulást, önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást, iskolakezdési támogatást adni egyes meghatározott juttatásként.
2019-ben csekély értékű ajándékot évi háromszori alkalom helyett már csak egy alkalommal lehet adni egyes meghatározott juttatásként az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összeg 2019-ben továbbra is egyes meghatározott juttatásként adható. A csekély értékű ajándék számfejthető továbbra is egyes meghatározott juttatásként.
Béren kívüli juttatásként, egyes meghatározott juttatásként vagy adómentes juttatásként megszűnő juttatásokat továbbra is lehet adni a dolgozóknak 2019-ben is. Tekintettel arra, hogy azokra nem lehet alkalmazni a jelenleg hatályos kedvezményes adózási szabályokat, azok a munkabérrel azonos módon adóznak 2019. január 1-jétől, vagyis a jogviszonyformának megfelelően, minden adót és járulékot le kell vonni.
A 1908-as bevallás „Más, nem önálló tevékenységből származó jövedelmek” sorában (304. sor) kell szerepeltetni mindazokat a munkáltató által a munkavállaló, illetőleg a kifizető által a magánszemély részére 2019. január 1-jét követően nyújtott, nem önálló tevékenységből származó jövedelemként adóköteles juttatásokat, amelyek 2018. december 31-éig az Szja törvény 70. §-a szerinti egyes meghatározott juttatásnak [figyelemmel az Szja tv. 89. § (5) bekezdésében foglaltak alapján egyes meghatározott juttatásként nyújtható juttatásokra (például helyi utazási bérlet, étkezési célú Erzsébet-utalvány, iskolakezdési támogatás) is], az Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatásnak, illetőleg az Szja törvény 1. számú melléklete szerinti adómentes juttatásnak (például lakáscélú munkáltatói támogatás, mobilitási célú lakhatási támogatás) minősültek.
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény alapján:
Levonás a munkavállalói munkabérből
65. § (1) A munkaviszony alapján kapott munkabérből (a továbbiakban: munkavállalói munkabér) legfeljebb 33%-ot lehet levonni.
(2) A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:
a) tartásdíj (14. §),
b) az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés,
c) jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás.
(3) Több letiltás esetén a levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet.
(4) Az (1)-(3) bekezdések alkalmazásában munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyi jövedelemadó-előleg fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél.
A bírósági végrehajtásról szóló törvény a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatások esetében mondja azt, hogy nem vehető figyelembe, mint letiltásalap. 2019. január 1-jétől csakis a Széchenyi Pihenő Kártya juttatások adhatók – alszámlánként meghatározott összeghatárig – béren kívüli juttatásként történő adózás mellett a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján. Tehát e törvény alapján csakis a SZÉP kártyák minősülnek béren kívüli juttatásnak.
A fentiek alapján a jövedelemként adózó „cafetéria” juttatások adózás szempontjából Más, nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősülnek, ezért letiltások alapját képezik.
Figyeljünk a bírósági letiltások kezeléséhez kapcsolódó törvényi előírásokra! Ne felejtsük el a kezeléséhez kapcsolódó adminisztráció betartását se!
Forrás:A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 65. § (4) bek.
BérPortál – www.berportal.hu – Minden jog fenntartva
