A törvény lehetőség ad arra, hogy a felek a munkaszerződésben havi átalányt állapítsanak meg a bérpótlékok elszámolására. Cikkünkben a havi átalány elszámolásához kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat foglaljuk össze.
Átalány szó olyan változatlan összeget jelent, amelynek nagyságát egy összegben szabták meg hozzávetőleges becslés alapján, és nem előzetes számítások vagy utólagos elszámolások alapján változó.
Jó, ha tudjuk, hogy a Munka Törvénykönyve alapján lehetőség nyílik arra, hogy a felek a vasárnapi pótlék, munkaszüneti napi pótlék, műszakpótlék és éjszakai pótlék esetén a bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapítsanak meg. Ez azt jelenti, hogy a törvény megengedi a bérpótlék fizetésének mellőzését, ha a munkavállalónk alapbérét azokra a körülményekre tekintettel állapítottuk meg, amelyekre figyelemmel egyébként bérpótlékra lenne jogosult. Így tehát, ha a munkavállalónk alapbérében elismerésre kerülnek a kivételes körülmények, akkor nem jár részére külön bérpótlék.
Arra is van lehetőség, hogy a felek a munkaszerződésben
a) bérpótlék helyett,
b) készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapítsanak meg.
Ennek a megállapodásnak kifejezettnek kell lennie, azaz a feleknek meg kell jelölniük a megállapodásukban, hogy az átalányban való megállapodás mely pótlékok kiváltására irányul.
Tehát, amikor bérpótlék kifizetésére nem tételes elszámolás alapján, hanem havi átalány formájában kerül sor, az átalány összege ilyen esetben nem változhat az alapján, hogy a munkavállaló mennyi, bérpótlékra egyébként jogosító időszakban végzett munkát.
Készenlét, illetve ügyelet esetén olyan átalányban történő megállapodásra is lehetőség van, amely nem csak a készenléti és az ügyeleti pótlékot foglalja magában, hanem a munkavégzés díjazását és a pótlékot is. A bérszámfejtéssel kapcsolatos adminisztráció csökkentése érdekében teljeskörűen megengedi a bérpótlék eseti elszámolása helyett az átalány megállapítását. Természetesen az általános magatartási szabályok e tekintetben is irányadóak.
Jó, ha tudjuk, hogy a pótlékátalány arányos részének meghatározásakor az alapbér arányosítására vonatkozó szabályokat kell alkalmaznunk. Ez azt jelenti, hogy a pótlékátalány meghatározott időszakra járó részének számításánál a pótlékátalánynak a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szoroznunk kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával. Például az adott hónapban 20 munkanap van, dolgozónk részére járó teljes havi pótlékátalány összege 200.000 forint, napi munkaideje 8 óra. 10 munkanapra kell megállapítanunk az arányos pótlékátalányt, akkor ennek kiszámítása így fog kinézni:
És most nézzük a számokat!
(200.000 / 160) * 80 = 100.000 forint lesz.
A távolléti díj számításakor hogyan kell figyelembe vennünk a bérpótlék átalányt?
A távolléti díjat
a) az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (136. §), pótlékátalány (145. §),
b) az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett
ba) teljesítménybér (150. §),
bb) bérpótlék (151. §)
figyelembevételével kell megállapítanunk.
Tehát, amennyiben havi átalányt is számfejtünk, abban az esetben azt is a tárgyhónapból kell figyelembe vennünk, ugyanúgy, mint az alapbért.
Tartsuk szem előtt a havi átalány elszámolásához kapcsolódó törvényi szabályokat, valamint a szükséges adminisztrációt se feledjük!
Forrás: A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 145. §, 148. §
BérPortál – www.berportal.hu – Minden jog fenntartva
