Ha a jogosultnak járó családi kedvezmény összege több, mint az összevont adóalapba tartozó jövedelmének összege, akkor lehetősége van arra, hogy az adóalapot meghaladó rész 15 százalékát családi járulékkedvezmény jogcímen igénybe vegye a következők szerint.
A családi járulékkedvezményt az a magánszemély veheti igénybe, aki
• az Szja törvény szerinti családi kedvezményre jogosult és
• a Tbj. szerint biztosított.
Tehát két feltételt kell figyelembe venni, egyrészt azt, hogy olyan magánszemély veheti igénybe a kedvezményt, aki az Szja törvény szerint azt érvényesítheti, másrészt a kedvezmény érvényesítésére kizárólag a biztosított – például a munkaviszonyban álló – magánszemély jogosult. Az adómentes, de járulékalapot képező jövedelmekre családi járulékkedvezmény nem érvényesíthető.
Például az egyetemista a hallgatói jogviszonyára tekintettel nem tekinthető biztosítottnak. Ha gyermekére tekintettel gyed extra ellátást kap, az abból levont 10 százalék nyugdíjjárulékra – biztosítás hiányában – családi járulékkedvezmény nem érvényesíthető.
A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék vagy 10 százalék nyugdíjjárulék összegét.
A járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett, járulékalapot képező jövedelem közti különbözet után fizetendő társadalombiztosítási járulék terhére családi járulékkedvezmény nem érvényesíthető.
Fontos, hogy a családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát, és az ellátások összegét.
Forrás: NAV
BérPortál – www.berportal.hu-Minden jog fenntartva
