A magánszemélyek összevont adóalapja többféle kedvezménnyel csökkenthető. Ilyen a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, a 25 év alatti fiatalok kedvezménye, a személyi kedvezmény, az első házasok kedvezménye és a családi kedvezmény. Az alábbiakban nézzük meg, a négy vagy több gyereket nevelő anyák kedvezményre vonatkozó szabályokat.
A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét (NÉTAK) az összevont adóalapba tartozó egyes jövedelmekre érvényesítheti az arra jogosult anya, minden más kedvezményt megelőző sorrendben. A jogosult a kedvezményt értékhatár nélkül veheti igénybe a minden jogosultsági hónapban megszerzett, a kedvezmény alapját képező jövedelmére. A kedvezmény igénybe vehető már év közben, az adóelőleg megállapításakor, vagy év végén, az adóbevallás benyújtásakor.
Ki jogosult a NÉTAK-ra?
Négy vagy több gyermeket nevelő anya (a továbbiakban: NÉTAK-os anya) az a nő, aki vér szerinti vagy örökbe fogadó szülőként az általa nevelt gyermek után
a) családi pótlékra jogosult, vagy
b) családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt,
c) a családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg.
és az a), b) és c) pontban említett gyermekek száma a négy főt eléri.
Az a) pont szerinti gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, családi pótlékra az anya utána nem jogosult, de a gyermeket az anyát megillető családi pótlék összegének meghatározásakor figyelembe veszik.
A b) pont szerinti gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket, akire vonatkozóan az anyának vagy a szociális intézmény vezetőjének családi pótlékra való jogosultsága már nem áll fenn, de legalább 12 éven keresztül e két személy valamelyikénél, vagy mindkettőjüknél összesen fennállt, feltéve, hogy a szociálisintézmény-vezető jogosultsági időszaka alatt az előző mondatban foglaltak teljesültek.
Például NÉTAK-os anya az a nő, aki:
• saját háztartásában neveli a 3, 6, 9, 12 éves gyermekeit,
• négy gyermeket szült, ebből hármat felnevelt (már felnőttek), egy elhunyt,
• öt gyermeket szült, férjétől elvált, amikor a két legidősebb gyermek 16 és 14 éves volt, és a három fiatalabb gyermek az anyánál maradt, a két idősebb pedig az apához került,
• három gyermeket szült és nevel, nevelt (a legidősebb dolgozik, elköltözött otthonról, a középső egyetemista, a harmadik középiskolába jár) és korábban örökbe fogadott egy 3 éves kislányt, aki 22 évesen költözött el az anyai házból.
Nem tekinthető NÉTAK-os anyának az a nő, aki például
• négy gyermeket szült, de váláskor az apához került a 10 éves kislánya,
• a második férjével közösen nevel négy gyermeket, akik közül kettő a sajátja, kettő a férjéé.
A jogosultság időtartama
A a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye azokra a hónapokra vehető igénybe, amelyekben a jogosultság fennáll. A jogosultság teljes hónapra vonatkozik, azaz ha egy nő az adott hónapban akár csak egy napig is NÉTAK-os anyának számít, akkor a teljes hónapra érvényesítheti a kedvezményt.
Az első jogosultsági hónap 2020 januárja.
A jogosultság annak a hónapnak az első napján nyílik meg, amelyben az édesanya először tekinthető NÉTAK-os anyának.
Például, ha egy édesanya három gyermeket nevel, és áprilisban megszüli a negyedik gyermekét, akkor a jogosultság kezdete: április 1.
Megszűnik a jogosultság annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben az édesanya utoljára tekinthető NÉTAK-os anyának.
Például, ha a szülők saját háztartásukban nevelik a 3, 6, 9, 12 éves gyermekeiket, majd elválnak májusban és az apához kerül a 6 éves gyermek. Ekkor az édesanya május 31-ig jogosult a kedvezményre.
Ha a jogosultság nem a teljes adóévben áll fenn, akkor a kedvezményt csak a jogosultsági hónapokra tekintettel megszerzett jövedelemre lehet igénybe venni.
Például egy NÉTAK-os anya megbízási szerződést köt májustól júliusig, tehát három hónapra, amiből 300 ezer forint jövedelme keletkezik. Májusban elválik a férjétől. Két gyermek nála marad, a 9 és a 12 éves pedig az apánál. Ez azt jelenti, hogy az anya júniustól nem veheti igénybe a NÉTAK-ot. Az édesanya májusra eső jövedelme a kedvezmény alapját képezi, a júniusi és a júliusi nem, azaz a hónapok arányában meg kell osztani a jövedelmet (1:2).
• NÉTAK-os jövedelem 300 000/3×1=100 000 forint,
• Adóköteles jövedelem 300 000/3×2=200 000 forint.
A kedvezmény alapja
A a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye a következő jövedelmekre érvényesíthető.
A bér– és más nem önálló tevékenységből származó jövedelemre, például:
• a munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelemre,
• az adóköteles társadalombiztosítási ellátásra (például táppénzre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra),
• a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátásokra,
• a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított álláskeresési járadékra, álláskeresési segélyre, keresetkiegészítésre és keresetpótló juttatásra,
• a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély e jogviszonyból származó jövedelmére;
• az előzőekben meghatározott jövedelmet pótló kártérítésre (keresetpótló járadékra),
• a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazására,
• a munkaviszony megszűnésével összefüggésben törvényben meghatározott mértékű végkielégítésre (a végkielégítés törvényben meghatározott mértéket meghaladó része nem képezi a kedvezmény alapját),
• a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése ellenértékeként kifizetett jövedelemre,
• a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenységéért adott juttatásra,
• a jogszabály alapján választott vagy kijelölt tisztségviselő (például igazgatótanácsi tag, felügyelőbizottsági tag) tevékenységének ellenértékeként kapott juttatásra,
• nemzetközi szerződés hatálya alatt a nem önálló munkából, ennek hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszonyból származó jövedelemre,
• az országgyűlési képviselők, nemzetiségi szószólók, polgármesterek e tevékenységből származó jövedelmére,
• az állami projektértékelői jogviszonyból származó jövedelemre.
Az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül:
• a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétjére, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelmére;
• a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelmére;
• az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére;
• a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére;
• a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelmére;
• a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből (például megbízásból) származó jövedelmére.
A felsoroltakon kívül más jövedelemre – például bérbeadásra vagy más magánszemélytől származó jövedelemre – a a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye nem érvényesíthető.
Ha a magánszemély olyan tevékenységet végez, amely bevételei egy részére alkalmazhatja a kedvezményt, más részére viszont nem, akkor a a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye alapját képező jövedelmet bevételarányosan kell kiszámítani.
Például egy édesanya díszgyertyákat készít. Egy vállalkozással megbízási szerződést köt 200 darab díszgyertya elkészítéséről 100 forintos darabáron, ami 20 000 forint bevételt jelent. Az anya további 100 darab gyertyát készít, amit 150 forintos darabáron értékesít a piacon, ebből tehát 15 000 forint a bevétel. Mivel az összes költség 10 000 forint volt, így a jövedelem (20 000+15 000–10 000 =) 25 000 forint. Ezt a jövedelmet a bevételek arányában meg kell osztani:
• NÉTAK alapját képezi 25 000/35 000×20 000 = 14 286 forint,
• Adóköteles jövedelem 25 000/35 000×15 000 = 10 714 forint.
Forrás: NAV
BérPortál – www.berportal.hu-Minden jog fenntartva
