A Munka Törvénykönyve a húsz nap alapszabadság mellett különféle jogcímeken egyéb pótszabadságokat is meghatároz. A megváltozott munkaképességű, illetve törvény szerinti egyéb ellátásokban részesülő dolgozónknak szintén járhat további pótszabadság. Ne felejtsük el, hogy erre a pótszabadságra való jogosultságnak is megvannak a maga törvényi szabályai. Cikkünkben a megváltozott munkaképességűeknek járó pótszabadságra vonatkozó legfontosabb tudnivalókat foglaljuk össze.
A munkavállalónknak, ha
a) megváltozott munkaképességű,
b) fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy
c) vakok személyi járadékára jogosult
évenként öt munkanap pótszabadság jár.
Megváltozott munkaképességű személynek kell tekintenünk a pótszabadság igénybevétele szempontjából azt a személyt, aki a rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján
- akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,
- aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt,
- akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy
- rokkantsági ellátásban részesül.
Nem árt tudnunk, hogy a megváltozott munkaképességű, fogyatékossági támogatásra vagy vakok személyi járadékára jogosult munkavállalónk részére járó pótszabadság esetén is, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság arányos része jár. Az arányosítás során a fél napot elérő töredéknap ebben az esetben is egész munkanapnak számít.
Tartsuk szem előtt a megváltozott munkaképességű, fogyatékossági támogatásra vagy vakok személyi járadékára jogosult munkavállalónk részére járó pótszabadság igénybevételéhez kapcsolódó tudnivalókat, valamint a szükséges adminisztrációt se feledjük!
Kapcsolódó jogszabályi előírás:
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény
