Napjaikban egyre inkább elterjedt munkavégzési forma a távmunkavégzés. Az ilyen típusú munkavégzés jellemző területe lehet például az informatika, a szoftverfejlesztés, vagy bármilyen olyan terület, ahol a munkavégzéshez szükséges eszközök tárháza kimerül a számítógép, mobiltelefon használatában. Ezek a területek jellemzően nem igénylik a személyes jelenlétet a napi egyeztetést, vagy vezetői kontrollt illetően, így akár otthonról is kényelmesen végezhetők. Cikkünkben munkajogi szempontból foglaljuk össze a távmunkavégzés legfontosabb tudnivalóit.
2002-ben az Európai Bizottság kezdeményezésére jött létre az Európai Távmunka Keret-megállapodás, mely lefektette a távmunka alapelveit. A magyar munkajogba 2004-ben ültették át a Keret-megállapodás rendelkezéseit.
A távmunkavégzés fogalma, avagy mikor tekinthető a munkavégzés távmunkavégzésnek
A távmunkának több fajtája létezik attól függően, hogy a távmunkára milyen gyakorisággal és hol kerül sor. A távmunkavégzés lehet rendszeres, ez jelenti a Munka Törvénykönyve szerinti távmunka fogalmát. Ezen kívül létezik még a részleges távmunka, amikor a munkavállaló a munkaidejének csak egy részét végzi távmunkában (a hét bizonyos napjain a munkahelyen kell dolgoznia, de a hét további napjain otthonról dolgozhat), továbbá lehetőség lehet alkalmi távmunkára is (például betegség esetén).
Távmunkavégzésnek nevezzük a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenységet, amelyet információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják.
A távmunkavégzés megkezdése előtt a feleknek mindenképpen tisztázniuk kell, hogy a távmunkára pontosan hol fog sor kerülni, és ezt érdemes is belefoglalni a munkaszerződésbe a későbbi félreértések elkerülése érdekében.
A munkaszerződésben meg kell állapodni a munkavállaló távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásában.
Jó, ha tudjuk, hogy távmunkavégzés esetén az általános tájékoztatás mellett az alábbiakról is tájékoztatnunk kell munkavállalónkat:
a) a munkáltató általi ellenőrzés,
b) a számítástechnikai vagy elektronikus eszköz használata korlátozásának szabályairól, továbbá
c) arról a szervezeti egységről, amelyhez a munkavállaló munkája kapcsolódik.
Tartsuk szem előtt, hogy a távmunkát végző munkavállalónknak minden olyan tájékoztatást meg kell adnunk, amelyet más munkavállalónak biztosítunk. Biztosítanunk kell, hogy a munkavállaló a munkáltató területére beléphessen és azt is, hogy más munkavállalóval kapcsolatot tartson.
A munkáltató utasítási joga
Ne felejtsük el, hogy a munkáltató utasítási joga – eltérő megállapodás hiányában – kizárólag a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki.
A munkáltató előírhatja, hogy az általa biztosított számítástechnikai vagy elektronikus eszközt a munkavállaló kizárólag a munkavégzéshez használhatja.
A távmunkát végző ellenőrzése
A munkavégzés ellenőrzése során nem tekinthetünk be a munkavállalónak a munkavégzéshez használt számítástechnikai eszközön tárolt, nem a munkaviszonyból összefüggő adataiba. A betekintési jogosultság tekintetében a munkaviszonyból származó kötelezettséggel összefüggő adatnak minősül a törvény alapján előírt tilalom vagy korlátozás betartásának ellenőrzéséhez szükséges adat.
Eltérő megállapodás hiányában a munkáltató állapítja meg az ellenőrzés módját és a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlan területén történő ellenőrzés esetén annak bejelentése és megkezdése közötti legrövidebb tartamot. Az ellenőrzés nem jelenthet a munkavállaló, valamint a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet.
A távmunkát végző munkarendje
Eltérő megállapodás hiányában a munkavállalónk munkarendje kötetlen. Ez azt jelenti, hogy a munkaidő beosztását, felhasználását a távmunkát végző munkavállaló maga jogosult meghatározni.
A kártérítési felelősség
A törvény nem szabályozza külön a munkáltatói és a munkavállalói kárfelelősséget. Ennek oka, hogy a törvény a munkajogi kárfelelősség rendszerét oly módon alakította át, hogy a távmunkavégzés tényállására külön kárfelelősségi szabályok megalkotása nem indokolt, így a munkáltatói és a munkavállalói kárfelelősséget az általános szabályok szerint kell elbírálni.
Láthatjuk, hogy a távmunkavégzés egy rugalmas munkavégzésnek tekinthető. Tartsuk szem előtt a távmunkavégzéshez kapcsolódó törvényi előírásokat! Ne felejtsük el, hogy a távmunkára speciális munkavédelmi szabályok vonatkoznak, így távmunkavégzés csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített munkahelyen folytatható.
Kapcsolódó jogszabályok:
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény
