A munkahelyi élet és az egészség közötti egyensúly megteremtése elengedhetetlen mind a munkavállalók, mind a munkáltatók számára. A munkavállaló keresőképtelensége idejére díjazásban, vagy ha arra egyébként jogosult, akkor társadalombiztosítási pénzbeli ellátásban kell, hogy részesüljön. Ez olyan jog, amely lehetővé teszi, hogy a munkavállalók megfelelő körülmények között gyógyulhassanak, miközben biztosítva van számukra a megélhetésük. De vajon tisztában vagyunk-e azzal, hogy pontosan milyen szabályok és feltételek vonatkoznak erre a jogra?
Általános szabályok
A betegszabadság a munkavállalót betegsége miatti keresőképtelenségének tartamára naptári évenként 15 munkanapra illeti meg. Fontos hangsúlyozni, hogy a betegszabadság munkanapokra jár a keresőképtelenség idején. Általános munkarend esetén a pihenőnapokra és a munkaszüneti napokra nem jár, hiszen munkavégzési kötelezettsége sincs a munkavállalónak.
Egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén alkalmazni kell az Mt. 124. § (1) és (3) bekezdését, amely a szabadságok kiadására vonatkozik. A betegszabadságok kiadásakor is hasonlóan kell eljárni. A törvény itt két lehetőség közül enged választani: a betegszabadságot vagy napokban, vagy órákban tartjuk nyilván. A két módszer közüli választás naptári évre szól, azt év közben módosítani nem lehet.
Az első esetben a betegszabadságot napokban tartjuk nyilván, a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a heti pihenőnapokat és a munkaszüneti napokat. E módszer alkalmazása során a munkaszüneti napra akkor sem adható ki betegszabadság, ha a munkavállaló a beosztása szerint munkát végzett volna.
A másik módszer alkalmazásakor a munkavállaló a beosztással azonos időtartamra kap betegszabadságot, ekkor a betegszabadságok órában vannak nyilvántartva. Ennél a módszernél, ha a munkavállalónak volt beosztása munkaszüneti napra, de a betegsége miatt ezt nem tudja ellátni akkor a betegszabadságot kell részére elszámolni.
A betegszabadság időtartamára a távolléti díj 70 százaléka illeti meg a munkavállalót, mely a munkáltatót terhelő bérköltség lesz.
Hogyan arányosítsunk?
Év közben kezdődő munkaviszony esetén a betegszabadság napokat arányosítani szükséges.
P.: a munkavállaló 2024. 04.25-én létesít munkaviszonyt a munkáltatóval. A számára 2024-ben kiadható betegszabadságok száma az alábbiak szerint alakul:
15/366×251=10,29 nap.
A 15 napot el kell osztani 366-al, mert 2024 szökőév. Az eredményt szorozni kell 251-el, ami a 2024-ben a munkavállaló munkaviszonyban töltendő napok száma 04.25-12.31-ig. Az eredmény 10,29, amit 10-re kerekítünk. A kerekítés számtani szabályait alkalmazzuk, 49 századig lefelé, 5 tizedtől felfelé kerekítünk.
Ha a munkaviszony január 1-től kezdődik, de év közben ér véget, akkor a betegszabadságot nem kell arányosítani, pl. ha kiadtuk a 15 napot a dolgozónak és a jogviszonya véget ér január 31-én, akkor sincs semmi teendő a betegszabadságokkal, helyesen jártunk el.
Mi a teendő évváltáskor?
Figyeljünk arra is, hogy amennyiben a munkavállaló az év utolsó munkanapján betegszabadságra jogosult, és a keresőképtelensége a következő évben is folytatódik, akkor az új évben az első munkanaptól újra betegszabadságot kell kiadni a részére. Azonban ha a dolgozónk a betegszabadságát a tárgyévben kimerítette és az év utolsó napján keresőképtelen – amely időre már táppénzre jogosult -, akkor a következő naptári évben is már a táppénzt kell kifizetni a részére, és betegszabadság csak új keresőképtelenség esetén kerül kiadásra.
Fontos, hogy a betegszabadság a saját jogú nyugdíjas munkavállalót is megilleti annak ellenére, hogy nem biztosított – tehát betegszabadsága idejére ő kapni fog díjazást, ezt követően tartó keresőképtelenségére azonban nem fog járni a táppénz.
Miért fontos a keresőképtelenség kódja?
Betegszabadság kiadása előtt fontos tisztázni, hogy a dolgozó orvosi igazolásán milyen keresőképtelenségi kód szerepel. Ez azért fontos, mert nem mindegyik kód alkalmazásakor jár betegszabadság.
Nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség, a közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy a hatósági elkülönítés, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség időtartamára. Ezek kódjai: 1, 2, 7 és 9. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is amikor a munkavállaló a gyermeke betegsége miatt nem tudja ellátni a munkáját, melynek kódja: 5.
Ezekben az esetekben a keresőképtelenség első napjától táppénz jár, amennyiben a munkavállaló a társadalombiztosítási szabályok szerint egyébként arra jogosult.
BérPortál – www.berportal.hu-Minden jog fenntartva
