Nézeteltérés, véleménykülönbség, de akár még komoly ellentét is kialakulhat a munkáltató és munkavállaló között. Ha bosszút akar állni az egyik fél a másikon, jöhet az azonnali felmondás? Mikor lehet jogszerű az azonnali hatályú felmondás?
Rendkívüli vagy azonnali hatályú felmondás?
A korábbi, 2012. előtti Munka Törvénykönyvében még rendkívüli felmondásként szerepelt az, amit ma már azonnali hatályú felmondásnak nevezünk.
A lényeg azonban nem sokat változott. Azonnali hatályú felmondás esetén a munkaviszony azonnal megszűnik, nincs felmondási idő, nem jár végkielégítés.
Mivel igen komoly következményei vannak, ha egy munkavállalót azonnali hatályú felmondással küldenek el, így a törvény szigorúan szabályozza ennek feltételeit.
Milyen okból lehet azonnali hatályú felmondást közölni?
Az azonnali hatályú felmondást a következő esetekben lehet alkalmazni:
- valamelyik fél lényeges kötelezettségét szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal és jelentős mértékben megszegi,
- a fél olyan magatartást tanúsít, ami lehetetlenné teszi a munkaviszony további fenntartását,
- a próbaidő alatt,
- a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt bizonyos feltételekkel azonnali hatállyal megszüntetheti.
Láthatjuk, hogy az első két eset akkor fordul elő, amikor a felek valamelyike komoly indokot szolgáltat arra, hogy a másik fél felmondja a szerződést. Nem véletlenül írom azt, hogy egyik fél és másik fél, ugyanis nem csak a munkáltató, de a munkavállaló is jogosult az azonnali hatályú felmondásra, ha vele szemben valósulna meg a fenti két pont valamelyike.
A 3. és 4. esetet (a próbaidő és határozott idejű munkaviszony esete) ebben a cikkben nem nézzük meg részletesebben, hiszen ott a felmondás nem valamilyen súlyos szerződésszegés miatt valósulhat meg.
Mikor minősül egy cselekedet szándékosnak?
Ez a kérdés létfontosságú a jogban, hiszen sok esetben más-más következménye van ugyanannak a cselekedetnek szándékos elkövetés esetén, illetve akkor, ha az véletlenül, gondatlanul történik meg.
Szándékosságról akkor beszélünk, ha a fél előre látja magatartásának következményeit, és akarja is, hogy ezek bekövetkezzenek, vagy abba belenyugszik.
Egy példán is bemutatom a szándékosságot, mely ténylegesen megtörtént az életben:
Egy távolsági járat autóbuszvezetője az egyik utasnak a teljes árú menetjegy helyett kedvezményes jegyet adott ki. Mindez nem tévedésből történt. A buszsofőr több pénzt vett el, mint a kedvezményes jegy ára. Persze az utasnak még így is kevesebbe került az út, így nem tiltakozott, gondolván mindketten „jól jártak”.
Az eset azonban kitudódott, és a buszsofőrt azonnali hatállyal elbocsátották. Az ügy bíróság elé került, ahol végül a Legfelsőbb Bíróságnak kellett eldöntenie, hogy a buszsofőr kötelezettségszegése valóban szándékosnak minősíthető-e. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a buszsofőr cselekedete szándékos volt, hiszen ismerte a forgalomban lévő pénzérméket, valamint a jegykiadással kapcsolatos szabályokat is. Így tehát nem minősíthető gondatlannak az, hogy a buszvezető szabálytalanul kedvezményes jegyet állított ki, és annál több pénzt fogadott el az utastól.
Mit jelent a gondatlanság?
Gondatlanságról akkor beszélhetünk, ha valaki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, feltűnő közömbösséggel jár el.
Szintén nézzük meg ezt egy életbeli példával:
Történt egyszer, hogy egy munkavállalót azért bocsájtottak el azonnali hatállyal, mert az olajkályha gyártás szériafelelőseként súlyos, gondatlan kötelezettségszegéseket követett el.
Az ügyből per kerekedett, ahol végül a Legfelsőbb Bíróság jogszerűnek ítélte az azonnali hatályú felmondást. A bíróság kimondta, hogy a munkavállaló köteles – egyebek mellett – a munkáját a tőle elvárható szakértelemmel és gondossággal végezni. E kötelezettség folytán a munkavállalónak tudása és tapasztalatai alapján gondoskodnia kellett volna a termelés zavartalanságáról. A munkavállalónak korábban fel kellett volna ismernie, hogy a rendelkezésre álló alkatrész nem elegendő, és annak tudatában, hogy raktáros nincs a cégnél, kellő időben meg kellett volna kezdenie a hiány pótlását.
Meddig lehet az azonnali hatályú felmondást közölni?
Az azonnali hatályú felmondás joga csak meghatározott határidőben illeti meg a munka világának szereplőit. Ez a határidő az okról való tudomásszerzést követő 15 nap. Az ok bekövetkeztétől számított egy év elteltével ez a jog mindenképpen megszűnik, kivéve, ha a kötelezettségszegéssel bűncselekményt is elkövettek, mert ott eltérő lehet ez az 1 éves objektív határidő.
A határidőre minden esetben nagyon fontos odafigyelni, ugyanis, ha a megadott 15 napból kicsúsznak, akkor ez a körülmény önmagában is odavezet, hogy jogellenes lesz az azonnali hatályú felmondás.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd.
– – – – – – – –
A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
www.erthetojog.hu
BérPortál – www.berportal.hu – Minden jog fenntartva