Amennyiben a belföldi magánszemélynek megszűnik a jogosultsága az egészségügyi szolgáltatásra, abban az esetben egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. Tipikusan ilyen eset például, ha megszűnik a magánszemély munkaviszonya.
Vannak azonban olyan esetek, amikor is a jogosultság megszűnése után is igénybe lehet venni még egészségügyi szolgáltatás.
Ha a szolgáltatásra jogosító feltétel, például a korábbi munkaviszony
- a megszűnését megelőzően, megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt, akkor további 45 napig,
- 45 napnál rövidebb ideig tartott, akkor értelemszerűen az annak megfelelő időtartamig, továbbá
- habár 45 napig tartott, de csak ennél rövidebb ideig állt fenn az azt követő jogosultsági feltétel, viszont a két jogosultsági feltétel – például két egymást követő munkaviszony – között 30 napnál kevesebb idő telt el. Ekkor az egészségügyi szolgáltatás szintén további 45 napig igénybe vehető.
Fontos tudnunk, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot rögtön, az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság megszűnését követő naptól kell fizetni, egészen a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony első napjáig. Illetve addig a napig, amíg a magánszemély újra jogosulttá válik valamely jogosultsági feltétel bekövetkezése által.
Milyen teendői vannak, akinek egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie?
Jó ha tudjuk, hogy tavaly, vagyis 2020. július 1-jétől átalakult az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés rendszere.
Ettől az időponttól ugyanis a NAV automatikusan írja elő a járulékot a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatszolgáltatása alapján. Erről pedig tájékoztatást küld, minden járulékfizetésre kötelezettnek.
A járulékfizetést fő szabály szerint tehát a magánszemélynek nem kell bejelentenie a NAV-hoz.
Hogyan kell megfizetni a járulékot?
Figyeljünk rá, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig minden esetben meg kell fizetni.
A járulék mértéke havonta 8 000 forint, törthónap esetében pedig napi 270 forint.
Legyünk rá figyelemmel, hogy 2020-ban változott az adónem kódja, a számla száma és elnevezése is, ahová a járulékot be kell fizetni.
A 2020. júliusra vonatkozó, és az azt követően esedékes járulékot tehát már a NAV Egészségügyi szolgáltatási járulék beszedési számla elnevezésű, 10032000-06055826 számlaszámú, 408-as adónemkódú költségvetési számlára kell befizetni.
A 2020. július 1. előtti időszakra vonatkozó, tehát a visszamenőleg előírt járulékot a korábbi, 124-es adónemkódú, NAV Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla elnevezésű, 10032000- 06056229 számú költségvetési számlára kell befizetni.
Az egészségügyi szolgáltatási járulékot átutalással, csekken, POS-, VPOS-fizetéssel vagy az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren (EFER-en) keresztül az EFER-hez csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató házi bankfelületén átutalással lehet rendezni.
Figyeljünk rá, hogy átutaláskor a közlemény rovatban mindig tüntessük fel az adóazonosító jelet!
Nem árt, ha tudjuk, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a magánszemély helyett – hozzájárulásával – más személy vagy szerv is megfizetheti. Ehhez azonban minden esetben a NAV jóváhagyása szükséges. Az átvállalást szintén a ’T1011U jelű adatlapon kell bejelenteni.
Amennyiben a NAV – határozattal – utólag írja elő az egészségügyi szolgáltatási járulékot, akkor fontos, így figyeljünk rá, hogy azt a határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül be kell fizetni.
Amennyiben a NEAK adatszolgáltatása alapján a NAV utólag írja elő az egészségügyi szolgáltatási járulékot, akkor azt az adatszolgáltatást követő 30 napon belül kell befizetni. A fizetési határidőről a fizetésre kötelezettet a NAV minden esetben tájékoztató levélben értesíti.
BérPortál – www.berportal.hu-Minden jog fenntartva
