A Munka Törvénykönyve 2023-tól több ponton is jelentősen módosult. A módosítások között olyat is találunk, ami a szabadságokat érinti. Többek közt napvilágot látott egy új szabadság is, ami a szülőket hivatott támogatni. Mi pontosan a szülői szabadság? Mivel kell számolni ezzel kapcsolatban? Valóban jelentősen kevesebbet dolgoznak majd emiatt a gyermeket nevelő munkavállalók?
A szülői szabadság nem ugyanaz, mint a szülési szabadság
A szülői szabadságot semmiképpen se keverd össze a szülési szabadsággal. A szülési szabadságra fő szabály szerint az anya jogosult a gyermek születésére tekintettel. A szülési szabadság mértéke egybefüggő 24 hét, amiből 2 hetet mindenképpen igénybe kell venni. Ma már vannak olyan esetek, amikor az anyán kívül más is igénybe veheti, de minderről itt már írtunk korábban.
Ám a szülői szabadság valami más. Ez olyan újdonság, amivel korábban nem találkozhattunk ilyen formában. Mindjárt meg is nézzük, hogy ki, mikor és hogyan jogosult a szülői szabadságra.
Mit jelent a szülői szabadság?
A 2023. január 1-től életbe lépett törvénymódosítás alapján a munkavállalót gyermeke 3 éves koráig 44 munkanap szülői szabadság illeti meg.
Ez bizony nem kevés, ha belegondolunk abba, hogy az alapszabadság mértéke egyébként 20 munkanap. Igaz, hogy erre az évek során további napok rakódnak rá pótszabadságként, de a 44 munkanap még így sem kevés. Ráadásul emellett minden más szabadság is megilleti a dolgozó szülőt.
A szülői szabadságnak azonban van egy feltétele is, melyet korábban nem szoktunk meg a szabadságokkal kapcsolatban. Ez a feltétel ahhoz kötődik, hogy mióta áll fenn a szülő adott munkaviszonya.
A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszony egy éve fennálljon.
Vagyis arról szó sem lehet, hogy valaki a munkába állást követően máris azzal kezdhetne, hogy szülői szabadságra megy. Ugyanakkor a módosítást bevezető törvény hivatalos indoklása alapján „ha az igénybevételkor a gyermek születésére vagy örökbefogadására tekintettel még nem állna fenn a munkaviszony egy éve a munkáltatónál, de később ez a követelmény teljesül, akkor igénybe veheti a munkavállaló a szülői szabadságot.”
Hogyan veheti igénybe a szülő ezt a szabadságot?
Míg az egyéb szabadságok kiadásánál nem egyedül a munkavállaló jogosult eldönteni, hogy mikor megy szabadságra, addig itt fő szabály szerint más a helyzet.
A szülői szabadságot a munkáltató olyan időpontban köteles kiadni, ahogyan azt a munkavállaló kéri. Itt tehát egyedül a dolgozón múlik, hogy mikor akar szülői szabadságra menni. Majdnem, mert azért itt is van egy kicsi „de”.
Mivel a munkáltató esetén is előfordulhat olyan helyzet, ami miatt a szülői szabadság kivétele bizony problémát jelentene, a munkáltató is kapott némi mozgásteret. A munkáltatónak lehetősége van arra, hogy kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadását legfeljebb 60 nappal elhalassza. Ám arra már nincs joga, hogy a megkezdett szülői szabadságot megszakítva visszarendelje dolgozóját.
Ráadásul a szabadság kiadásának elhalasztását írásban is meg kell indokolnia a munkáltatónak és közölni kell a kiadás általa javasolt időpontját is.
Ha a dolgozó a munkaviszonya megszűnéséig egyáltalán nem, vagy csak részben vette igénybe a neki járó szülői szabadságot, az igénybe nem vett napokat ekkor sem lehet pénzben kifizetni, vagyis megváltani. Ilyen esetben a munkáltató igazolja, hogy hány nap került felhasználásra, és a többit a munkavállaló a későbbi munkaviszonya esetén veheti majd igénybe, természetesen csak akkor, ha annak feltételei fennállnak. Vagyis érdemes figyelni ezekre, hiszen a szülői szabadság egyik feltétele, hogy a munkaviszony 1 éve fennálljon. A másik pedig, hogy az csak a gyermek 3 éves koráig illeti meg a szülőt.
A szülők tömegesen mennek majd szülői szabadságra?
A szülői szabadság egyik igen lényeges eleme, hogy mennyi lehet a juttatás, amíg a szülő a munka helyett a gyerekkel foglalkozik. Míg a „hagyományos” szabadságok esetén a dolgozók megszokhatták, hogy az a pénztárcájukon nem érződik meg jelentősen, addig a szülői szabadság esetén nem ez a helyzet.
A szülői szabadság ugyan több időt biztosít, ám ez a családi kasszát jóval inkább megterheli, hiszen jelentősen kevesebb pénz folyik be a szabadság ideje alatt.
A szülői szabadság idejére a távolléti díj maximum 10 százalékára jogosult a munkavállaló. Ez a maximum összeg, ugyanis még azt is csökkenteni kell munkavállalónak arra az időszakra megfizetett gyermekgondozási díj, illetve gyermekgondozást segítő ellátás összegével.
Lássuk be, hogy a csodákra még várni kell. Ma még a kevesebb munka bizony kevesebb pénzzel is jár.
Ha még többet szeretnél megtudni a szabadságokról, tudni szeretnéd, hogy kinek, mi, mennyi, mikor és hogyan jár, akkor ajánlom figyelmedbe a Szabadság kalauz – a szabadságról mindent, érthető nyelven című tudásprogramot.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak.
ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
www.erthetojog.hu
További hírekért, érdekességekért, kiadványokért látogasd meg az erthetojog.hu oldalt.
Hasznos tippekért, tanácsokért kövess bennünket itt is:
Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest, YouTube
Ha tetszik az ÉRTHETŐ JOG, örömmel vesszük, ha ezt megosztod velünk.
BérPortál – www.berportal.hu-Minden jog fenntartva
